20. Fejezet

[Jungkook szemszöge]


"- Oppah.. o-oppah gyorsabban. - nagy nehezen de elhagyták ezek a szavak az ajkaimat mire kérésemnek eleget adva gyorsabban húzta kezét.
Szerintem ez már nem mosdatás. Ez a dolog át ment most már egy sokkal mocskosabb dologba hiába nem akarta. Nem tud nekem ellenállni.
- Jungkook-ah.. rohadtul akarlak."

- Tudom oppa én is téged.. - suttogom magam elé kábultan. Alig bírtam koncentrálni a keze mozgása miatt.
- De.. nem! - hirtelen megáll mindennel és feláll szembe velem. - Nem tehetem ezt hisz beteg vagy! - megrázza fejét hevesen.
- Tae, jól vagyok! - kezeim közé veszem arcát majd kisebb puszit hintek ajkára. - Látod?
- Jungkook tűz forró vagy. - emeli kezét homlokomra.
- Mert lázba hoztál. - vigyorodom el mire csak egy szem forgatást kapok.
- Engedd meg hogy megfürdesselek kérlek!
- Eddig is engedtem! - teszem fel kezeim védekezés képen. - Te kezdtél el fogdosni majd fel-le húzgálni a kezed a far-
- Shh.. - csitít el egy csókkal. - Túl sokat beszélsz. - ismét megforgatja szemeit.
Tudja jól, hogy nem tud nekem ellenállni és ezért viselkedik így. Tudja hogy egy rossz érintés és annyi a nagy önuralmának. Ez tetszik.
Mi lenne ha játszánék azzal a kis uralmával?
Nézzük meddig bírja.

Ördögien elmosolyodom mire furán pillant rám.
- Mit tervezel már?
- Honnan veszed hogy tervezek valamit? - teszem a hülyét.
- Ooh ugyan már sütim, ezt úgy kérdezed mintha nem ismernélek. - nevet fel.
- Akkor befejezed a fürdetésem vagy nem? - húzom fel egyik szemöldököm.
- De hisz.. kész vagy.. - vakarja tarkóját zavartan.
- Akkor én jövök! - elveszem a kis szivacsot majd a tus fürdőt is.
- Mi-micsoda? - értetlenkedik. - Nem, nem kell segítened kicsim, nekem megy egyedül is. - nevet fel.
A kis buta tényleg azt hiszi hogy megfürdetni akarom? Aranyos.
- Naa oppa engedd meg. - görbítem le ajkaimat.
- De-
- Szerelmem..
- De-
- Életem?
- De-
- Daddy~.. - lépek közelebb és itt már nem szól vissza. Oh igen.. imádja ha daddy-nek szólítom.

Nyomtam a tus fürdőből a szivacsra majd szerelmem mellkasát kezdtem el mosdatni.
Elég feszülten állt de engedte, hogy megmosdassam.
Mellkasáról levezettem hasa aljáig majd vissza.

- Fordulj meg szépségem. - kérésem eleget téve szépen hátat fordít nekem. Imádom ezt a kilátást. Gyönyörű.
Hátára helyezem a puha szivacsot majd mosdatni kezdem a területet.
Lejjebb haladok majd fenekén óvatosan húzom végig mire megremeg.
Hátához simulok jobban. Itt az idő!

Ajkaimat óvatosan nyaka hajlatához emelem majd hozzáérintem.
Apróbb puszikkal lepem el majd leejtem a kezemből a szivacsot.
Egyik kezemmel álla alá nyúlok majd hátradöntöm a fejét, és meglepetésemre de engedi.
Így könnyebben hozzáférhetek a területhez.
Azonnal kapok az alkalmon és rátapadok nyakára és kisebb szívásokkal lepem el.
Ajkaiból előtörnek az elnyomott sóhajok, rekedtes nyögések.
Kezemet előre helyezve kezdem el tökéletes hasát simogatni.

Felbátorodok és egyre lentebb vándorolok, már nem kell sok..
- Jungkook. - hirtelen megfogja kezemet. - Tudom mire készülsz kicsim, de nem fog megtörni. - szembefordít magával majd egy gúnyos mosolyt kapok és ismét hátatfordítva, csukott szemmel élvezi ahogy a vízcseppek végigfolynak arcától kezdve, mindenfele.
Ez most egy kihívás lenne? Hah Kim Taehyung tudod te hogy kivel kezdtél ki?

Mivel csukott szemmel van, kapva az alkalman óvatosan elé léptem majd óvatos puszikat leheltem ajkaira.
De amint megérezte egyből errébb tolt.
- Jungkook kérlek, megmondtam ho-
- Yah V! Én csak megakartalak csókolni.. - görbítem le ajkaimat. - Már azt sem szabad? - tekintetem a földre helyezem.
- Dehogynem szabad kicsim csak ismerlek.. - simít végig arcomon, de nem reagálok rá inkább semmit. - Na gyere ide. - kezeit csípőmre helyezi majd közel húz magához.
Mutató ujjával állam alá nyúl majd felemeli azt így kénytelen vagyok szemeibe nézni.
- Szeretlek hercegnőm. - mosolyogva fúrja tekintetét az enyémbe.
Miért kell ennyire aranyosnak lennie?
- Szeretlek. - válaszolok vissza őszintén.
Orrunkat összedörgölte majd megcsókolt.
Azt hittem, hogy egy kis pár másodperces csókot fog adni de nem.
Amint visszacsókoltam teljesen elmélyítette és egyre követelőzőbben kapott utánam.
- Taeh.. - épp hogy elengedett hogy levegőt vegyek de már ismét betapaszotta számat az övével.
- Látod? - lép hátrébb. - Én is mindig akarom a csókodat. - kacsint felém majd leállította a vizet.
Kilépett majd két törölközővel tért vissza.
- Tekerd a derekadra kicsim. - nyújtotta át az egyiket.
- Miért nem te tekered? Ha már beteg vagyok, hogy egyedül se tudtam fürödni.. - szemezek a padlóval, mire felnevet.
- Nem vagy semmi. - rázza fejét még mindig nevetve.
Kiveszi a kezemből és erősen a derekamra köti, véletlenül se essen le.

- Eszünk valamit? - kulcsolja össze kezeinket miközben kisétálunk a fürdőből.
- Hát én valami másra vagyok éhes. - vigyorodom el.
- Még mindig lázas vagy? - emeli kezét homlokomra.
- Yah! Mondom hogy nem vagyok beteg! - puffogok.
- Én megyek csinálok valami levest addig várj meg it kicsim, rendben? - ültet le az ágyamra.
- Nem mehetek veled? - görbítem le ajkaimat.
- Hogy megint elvágd az ujjad?
- Yah! Egyszeri eset volt! - fordulok a másik irányba karba tett kézzel mire felnevet. - Azért egy csókot kapok? - pillantok fel óvatosan felé.
- Hát persze hercegnőm. - mosolyodik el majd lehajolva hozzám megcsókol.
Ezt a csókot rövidebbre akarta fogni de nem sikerült neki, mivel nem hagytam.

Amikor elakart válni mindig ajkai után kaptam.
Hirtelen hátradőltem őt pedig húztam magammal.
- Jungkook.. - belenevetett csókunkba és már vált is volna el, ha nem cserélek pozíciót.
Szóval ő volt alúl én meg felette foglaltam a csípőjén helyet.
- Milyen csók volt ez? - háborodok fel.
- Miért milyen volt?
- Túl rövid. - hajolok lejjebb.
- Vagy csak te vagy telhetetlen. - megcsikiz mire kidőlök oldalra és gyorsan helyet fordít.
Így ismét felettem van.
- De tudod mit? Megkapod amit szeretnél.
- Úgy érted hogy-
Be se tudtam fejezni kérdésem azonnal ajkaimnak esett.
Nagyon tetszett ez a durvább csók amit most kiváltottam a telhetetlenségemmel.
- Nyisd ki a szád. - suttogta ajkaimra, mire kérdőn de teljesítettem.
Nyelvét áttuszkolta az enyémhez és végig simított rajta.
Imádom ezt a csókot is vele.
Nyelveink óvatosan eljátszadoztak egymással majd feltérképezte szám belsejét mint aki még soha nem csinálta volna.
Egyik kezét a fejem mellett pihentette ezzel megtartotta magát felettem, nehogy rám essen, a kis elővigyázatos, hh.
Másik kezét hajamba vezette és húzogatni kezdte tincseimet, mire reakció képpen alsó ajkába haraptam de erre ő csak szélesen elmosolyodott.
- Mi tetszik ennyire? - suttogom ajkaink közé.
- Te. - ennyi volt a válasza majd ismét rámtapadt.

Egész súlyával rámnehezedett majd éreztem hogy matat a törülközőmnél.
Óvatosan kibontotta így már semmi sem takarta az alsó részeket..
Akkor sikerült? Megtörtem? aaah mondtam én, hogy nem tud nekem ellenállni.
Épp amikor nyúltam volna az ő törülközőjéhez, csak úgy hirtelen mindent abbahagyott és szó nélkül  felállt.
-Yah! - meredek rá értetlenül. - Most miért?
- Megkaptad a csókomat, nem ezt szeretted volna? - vigyorog gonoszan.
- Most csak szórakozol velem?
- Vegyél fel egy boxert szerelmem. - kacsint felém majd kilép a szobából.
Kajak azt hittem, hogy sikerült megtörnöm erre neki sikerült átvernie.. ahh micsoda egy ember ez.
Hogy tud még ez is beindítani, hogy csak játszott velem?
Hát ha így akar játszani akkor megkapja..


[Taehyung szemszöge]


Annyira szeretem, hogy elmondani nem tudom.
Annyira édes, ahogy próbál megtörni. Természetesen rohadt nehéz neki ellenállnom, de kiváncsi vagyok meddig viszi el ezt az egészet, úgy értem hogy mire lesz még képes...
Már a fürdőben nehéz volt visszafognom magam. Nehéz visszahátrálni ha már belekóstóltál.
Az ágyon meg.. nem sok tartotta basszus.. szerintem azt hitte hogy direkt csináltam pedig nem.
Vajon mit forgathat most a fejében?

19. Fejezet (+16)

[Taehyung szemszöge]

- Kicsim.. te csak akkor szoktál Daddy-nak szólítani amikor-

- Túl sokat jár a szád Daddy, nem gondolod? - ragadja meg hirtelen kezemet és a fürdő felé kezd el húzni.

- Jungkook mi jár a fejed-

- Shhh.. - csitít el majd miután alaposan bezárta az ajtót nekidöntött. - Légy ma az enyém oppa. - suttogja szavakat ajkaimra meredve tekintetével.

Ettől a kijelentésétől egy hatalmas gombóc keletkezett a torkomban amit elég nehéz volt lenyelni.

- J-Jungkook? Miről beszélsz? - nem tudom volt már olyan eset hogy megremegett a hangom miatta, de sikerült kiváltania belőlem a remegést.

- Ne félj.. - lép közelebb még mindig ajkaimat fürkészve. - Tetszeni fog.. - hirtelen szemeimbe fúrja tekintetét majd mielőtt megszólalhatnék óvatos puszikat hagy az előbb figyelt területre.

- Jung... hmnm.. - sóhajtok halkan a puszijai közé mikor megérzem milyen meleg is a szája.

Fogadok még mindig lázas.. Ilyenkor nem jó a nagyon meleg víz tudom jól szóval valami nagyon langyossal kellesz megmosdatnom.

Miután megelégelte a puszikat rám tapadt, vagyis az ajkaimra.

Mélyen csókolt ami nagyon is tetszett, szeretem az ilyen csókokat vele.

Egyik kezem akaratlanul is hajába tévedt amit kissé meg is húztam amire reagált is azzal, hogy alsó ajkamba mélyesztette fogat.

- Ahh.. kis vámpír. - kuncogok csókunkba mire nyelvét erőszakosan bedugta az enyém mellé.

Testével teljesen az enyémnek simult ami kifejezetten tetszett is.

De még így is érzem hogy bőréből csak úgy árad a forróság.

Aish.. hogy lehetett olyan buta hogy egy szál pólóban ment ki? Este?! Aish ez a gyerek komolyan..

- Daddy érj már hozzám.. - nyöszörög csókunkba.

Szemöldököm kicsit összehúzom kérése hallantán.

Lassú felfogásom megelégelve kezem után nyúlt majd ráhelyezte fenekére.

Szemeim egyből kipattantak cselekedete miatt de csókunkat egy percre se szakítottuk meg.

- Gyerünk már daddy.. - lihegte számba majd ismét rám tapadt.

Türelmetlenül nyúlt hátra kezemhez ami formás hátsóján pihent és ráhelyezte kézfejemre az övét.

Elkezdte irányítani a kezemet majd erősen ráfogott kezemmel a hátsójára mire felsóhajtott.

Hát ez a hang mindent megér esküszöm. 

De ahogy elnézem elég kis türelmetlen a szerelmem de nem tudom hova siet ennyire.

Alig bírtam már én is magammal így hát erősebben kezdtem el markolni fenekét. Most komolyan.. kitudna ennek ellen állni? Annyira formás és annyira a tenyerembe illik tejóég..

Mikor realizálódott benne hogy nem kell rásegíteni így hát elengedte kezemet majd a másikat is a puhaságára illesztette szóval nem tudtam tovább haja tincseit kínozni.

Míg fenekével ügyködtem addig ő sem maradt tétlen.

Felhúzta lassan pólómat majd mellkasomon hagyott nyálas puszikat..

Belepte az egész területet és elindult jobb mellbimbóm felé.

Kisebb puszikat adott rá majd óvatosan kidugta nyelve hegyét és hozzá érintette. 

A hirtelen jött érzésre megremegtem és erősebben markoltam feneket ami a hangjából ítélve nagy bejött neki.

Nyelvét ráhelyezte mellbimbómra majd nyalni kezdte körbe-körbe a kis területet végül rátapadt és szívni kezdte.

- Ahh Jungkook-ah.. - nyögtem fel hirtelen, szemeim pedig automatikusan csukódtak lefele.

A bal bimbómról se feledkezett meg tehát ujjával körözött körülötte majd meg-meg csipkedte.

A lábaim már kezdtek remegni annyira jól esett minden érintése.

- Tetszik oppa? - lehelte a területre majd helyet cserélt.

Most a baloldalit lepte el nyállal majd tapadt rá mint egy pióca a másikat pedig ujjával kínozta.

Imádom ezt a gyereket esküszöm megőrjít..

- Oppa már nagyon áll.. - mér végig lassan miután elengedett. - Vegyél fel. - húzza fel combját csípőmnél.

Nekem több se kellett azonnal teljesítettem kérését és felkaptam az ölemben.

Azonnal ajkaimnak esett majd elkezdett az ölemben fel-le mozogni. 

Torkomból kezdtek fel-fel szakadozni a mély nyögések ami láthatólag zene füleinek.

- Kicsim.. meg kéne hogy fürödj most már.. - válok el cseresznye édes ajkaitól lihegve.

- Ne csináld már oppaa.. - görbíti le ajkait.

- Még is mit?

- Ne rontsd el folyton az ilyen intim pillanatokat.. - csap vállon. Hát igen még betegen is képes erre, hogy csapkodjon. Beszarás.

- Persze ha én mondanék neked ilyeneket egyből megcsapnál és csak pirulgatnál. - nevetek fel.

- Yah! Ez nem igaz, ki kérem magamnak! - csap vállon.

- Na erről beszéltem! - vigyorodom el majd egy utolsó csókot nyomok ajkára.

Óvatosan letettem a csempére mire duzzogva pillantott rám.

- Úú de csúnyán néz rám valaki. - simítok végig gyönyörű arcán.

- Ha nem akarsz Taehyung azt is mondhatod nem kell a kifogás. - pillant oldalra, csak hogy ne nézzen a szemeimbe.

Most ez komolyan beszél?

- Már hogy ne akarnálak Jungkook? Hülye vagy? - szorítom magamhoz.

- Nincs az az ember a világon aki képes lenne ellenállni neked vagy a testednek. - mérem végig tetőtől-talpig alaposan mire elpirult.

- Ne mondj nekem ilyeneket. - motyogja.

- Csak beteg vagy és aggódók érted.. - húzom el számat. - Gyere megfürdetlek.. - kulcsolom össze ujjainkat. - OTT is.. - emelem ki azt a pici sokat mondó szót.

- Yah! Kim Taehyung hogy mondhatsz ilyeneket?! - elkapja kezét majd hátat fordítva takargatni kezdi arcát. 

Úgy látom kezd hatni a gyógyszer, kezd visszatérni az én kis vörösöm.

- Na gyere ide. - lépek háta mögé majd hirtelen nyakába csókolok aminek hatásának teljesen kirázza a hideg.

A zuhanyhoz lépek majd megengedem a vizet és próbálom a tökéletes hőfokot beállítani neki.

Nem akarom hogy túl forró legyen, de azt se hogy fázzon.

Egy pár percig szarakodtam vele mire tökéletes lett.

Visszasétáltam hozzá és szembe fordítom magammal majd lekaptam róla a pólóját.

Gyönyörű felsőteste van..

Ahogy végignézek rajta megakad a szemem mellbimbóin. Olyan szép rózsaszínek és elég puhának tűnnek...

Alsó ajkam beharapva kezdek el közeledni felé majd megállok előtte.

Felnézek szerelmemre mire szemeimbe fúrja tekintetét.

Lassan kidugom nyelvem ajkaim közül mire nagyot nyel, de tekintetünket nem vesszük el a másikról.

A puha területre helyezem majd elkezdem nyelvemmel izgatni mire felnyögött.

Imádom a hangját.. alig lehet vele betelni esküszöm.

- Taeh.. - harapott alsó ajkába feje pedig hátrabicsaklott.

Kezeimet nadrágjára vezettem majd lehúztam róla a boxerrel együtt.

Elváltam puhaságától majd beállítottam a zuhany alá.

Ahogy tiszta vizes lett a haja és ahogy a vízcseppek végigfolynak nyakától a felsőtestéig és némelyik a farka hosszáig és ott csöpög le.. 

Rohadt beindító a látványa.. most komolyan vissza kell fognom magam vagy bajok lesznek.

Lekaptam magamról a felsőmet majd az alsó rétegeket is.

Beálltam sütim mellé majd bezártam a kabin ajtókat. 

Ahogy szembe álltunk egymással és kis halk lihegésünk hallattszódott valami mennyei volt.

Egymás szemeibe néztünk és csak vártunk.. vártunk hogy a másik lépjen.

De nála ismét elszakadt az a kis türelem vonal és ajkaimnak esett.

Ez a csók más.. ez tele van szenvedéllyel. Ezt is imádom.

[Jungkook szemszöge]

Testem ismét az övéhez simítottam mire alsó tájaink találkoztak. 

Érintkezés miatt teljesen megremegtek lábaim, de nem húzódtam hátrébb.

Inkább csak jobban hozzá dörgöltem hosszom az övének.

Nyögései szakították meg csókunkat.

- Jungkook-ah.. - nyögte nevem.

- Daddy? - váltottam át perverz mosolyra.

Nekilöktem a csempének majd újra egymás ajkain csüngve folytattuk csókcsatánkat.

Lábai megremegtek így lecsúszott a csempéről a földre.

Azonnal kaptam az alkalmon majd az ölében foglaltam helyet. Szeretek itt ülni. Már mint az ölében. Igen.

Ajkairól áttértem nyakára és nyálas puszikat hagytam a területeken, de nem hinném hogy érzékelni tudja, mivel a víz továbbra is ránk hull.

Kezeit hirtelen megérzem fenekemnél és erősen markolgatni kezdi.

- Ahw daddy, erről beszéltem.. - suttogom fülébe majd közelebb ülök nemességéhez.

- Jungkook.. - sóhajtott fel nagy nehezen majd hátrébb tolt. - Engedd hogy megfürdesselek kicsim, kérlek.

- Te kezdted nem én. - teszem fel kezeimet védekezés képen. Úgy se fog bírni magával tudom jól.

Persze azt is hogy félt engem mivel beteg vagyok hogy bármi bajom lenne, de teljesen jól érzem magam ha ő a közelemben van. 

Ha nem lenne attól kellene félni, akkor nekem végem lenne.

Oldalról elvette a szivacsot majd tett rá tusfürdőt és mellkasom kezdte el mosni vele.

Hasamon végig majd a hátamat is.

Gondoltam megkönnyítem a helyzetét így felálltam terpeszbe hogy könnyebben tudja megmosni a lábaimat.. és környékét.

Hátat fordítottam neki mire nagyon lassan kezdte el fenekemet mosni.. 

Hátrapillantottam az ülő Tae-re aki csak beharapott ajakkal próbálja magát tűrtőztetni.

Óvatosan előrébb dőltem így tökéletes látványt adva neki.

Nagyot nyelt végül letette a szivacsot majd a kezébe nyomott a tubusból. Összedörzsölte kezeit majd egyik lábam kezdte el mosni. Szembe fordultam vele mire szinte egy egyenesbe volt hosszom a fejével.

Mikor másik combommal is végzett tekintete nemességemre tévedt.

Kezeivel lassan közelített felé majd óvatosan végighúzta rajta. 

Ajkaimat egyből hangos nyögések hagyták el.

Hangom meghallva csak felbátorodott majd rám markolt. 

Fel-le húzta a bőrt mire hátrabicsaklott fejjel és lehunyt szemmel élveztem minden egyes érintését.

- Oppah.. o-oppah gyorsabban. - nagy nehezen de elhagyták ezek a szavak az ajkaimat mire kérésemnek eleget adva gyorsabban húzta kezét.

Szerintem ez már nem mosdatás. Ez a dolog át ment most már egy sokkal mocskosabb dologba hiába nem akarta. Nem tud nekem ellenállni.

- Jungkook-ah.. rohadtul akarlak.

18. Fejezet 2/2 (Tae ver.)

[Taehyung szemszöge]


Én tényleg nem akartam ott hagyni Jungkookot, de most Hobinak nagy szüksége van rám. és kire számíthatna ha nem a legjobb barátjára?
Nem akartam úgy Kook-hoz vágni a szavakat, hogy ez mind az ő hibája.. remélem nem veszi magára.
Bár ahogy ismerem, úgy is magára vette..
J-Hope-nak mostanában vannak problémái a szerelemmel, szóval bármikor, mikor történik valami a csajjal és közte azonnal engem hív és muszáj ezt valakivel megosztanija.
De megígértette velem, hogy ne beszéljek erről senkinek semmit se amíg nem lesz komolyabb, ezért nem tud erről süti se.
Jézusom remélem nem hisz olyanokat, hogy megcsalom ezzel az őrülttel!
Mondjuk lehet, hogy most ezt lemondhattam volna, hisz olyan jól elvoltunk a fürdőben..

Ezekkel a gondolatokkal sétáltam az én kis reményem lakásához.
- J-HOPE!! - kiabáltam be tök nyugodtan.
- Te hülye! Anyáék alszanak! - lép ki azonnal röhögve.
- Juj bocsi.. - húzom el számat. - Na? Mi történt? - mosolyodom el ahogy lepacsizunk.
- Fuh haver hallod! Imád ez a csaj, esküszöm! - ábrándozik. - Annyira gyönyörű, tehetséges, kedve-
- Kedves, okos, aranyos igen, igen tudom! Mindig elmondod. - fejezem be helyette, majd felnevetek.
- Upsz..  - vakarja zavartan tarkóját. - Neharagudj csak ahj.. olyan szerelmesnek érzem magam érted? - üt vállba.
- Nah! - mormogok rá.
- Mi van elpuhányodtál?
- Én? Soha!
- Látszik, kis poci.. - simít végig hasamon.
- Kösz bazdmeg. - forgatom meg szemeimet. Ő is tudja hogy utálom a hasam, de azért baszogat vele.
- Bocs tesó, nem úgy gondoltam.. - görbíti le ajkait.
- Semmi. - legyintek. - És mikor mutatod be a kis csajt? - húzogatom szemöldököm.
- Hát ha téged meglát, lehet többet nem áll velem szóba...
- Mert olyan jól nézek ki? - húzom ki magam büszkén.
- Nem. Hanem, mert ilyenekkel szóba állok. - nevet fel hangosan.
- Te köcsög! - ütöm vállba, majd arckifejezése láttán felnevetek.

Utunkat egy park felé vettük, de az egész szinte a nevetéseinktől zengett.
- Hát ti? - szólal meg hirtelen Jimin hangja a semmiből mikor egy pad elé érünk.
Ijedtünkben azonnal odakapjuk fejünket és a hang tényleg Jiminé volt.
A padon ült szerelmem társaságában. Ő mit keres itt? Miért nincs otthon? És a legfontosabb.. miért Jiminnel van?

- Ezt én is kérdezhetném. - szólalok meg mély hangomon. Tekintetem Kook-ra vezetem aki azonnal a földet kezdi el pásztázni. Ennyire haragudna, hogy már rám se néz? Fasza vagy Taehyung..
- Kijöttünk Kookie-val kicsit beszélgetni. - mosolyog felém Park, majd átkarolja Jungkook vállát.
Bennem meg mintha valami készülne felrobbanni.
- Ti is? Mi is! - nevet fel J-Hope. Pedig ez rohadtul nem vicces.
Most komolyan..
Miért fogdossa a barátomat??
- Oh szia Jungkook! Fel se ismertelek! - szólal meg a kis remény, mire életem azonnal felkapja a fejét majd biccent neki egyet.
- Kezd későre járni.. nem megyünk? - fordul Chimchim felé.
- Menjünk! - ért vele egyet, és egyszerre felállnak a padról de Jimin még most se engedte el JK-t. - Ti se maradjatok sokáig!
- Igaza van.. - nézek Hobira.
- Igaz, igaz, akkor én megyek, majd hívlak! - pacsiz le velem majd Jiminnel is. - Szia Jungkook! - veregeti hátba az említettet majd el is húzta a csíkot.

Hárman maradtunk.. elég kellemetlenül érzem miatta, mert egyikünk se szól semmit.
De ezt hamar elszóltam..
- Akkor menjünk! Velünk jössz? - fordul felém Park, mire biccentek jelezve, hogy igen.

El is indultunk de ahogy JK mellé akartam menni, ő egyből arrébb ment, így valahogy Jimin került közénk.
Nem mondom, hogy nem zavart de ami a leginkább bökte a csőrömet az az hogy Jimin még mindig átölelve Kook vállát mentek egymás mellett.
Mit tehetnék?

- Mi van kis süti? Min gondolkodsz? - ahogy meghallom párom becézését egyből odakapom fejemet.
- Csak éhes vagyok. - nevet fel. Hahh.. ki se akad hogy így becézgeti? Így én szoktam!
- Ne vigyelek el valahova enni?
- Ilyenkor? Hülye vagy? - de imádom a nevetését te jó isten..
- Miért ne? - borzolja össze a kisebbik haját.
Yah Jiminie ne érj hozzá!
- Akkor inkább holnap umm.. suli után?
- Áhh legyen. Mit meg nem teszek érted. - nocsak milyen jól elvannak.. mit ha itt sem lennék esküszöm.
Hiába próbálok szemezni Kookie-val, a világ összes kincséért sem nézne rám, ami elég rosszul is esik.
Mondjuk meg van rá az oka.. tényleg én basztam el.
- Fázol? - teszi fel a kérdést Jimin a mellette sétálónak.
- Egy kicsit. - válaszol zavartan mire rám kapja gyönyörű szemeit amik elképesztően csillognak a sötétben.
De alig pár másodperc után ismét az utat pásztázza.
Elég volt!

Megkerültem Jimint és Jungkook hátához sétáltam majd szorosan átöleltem. Most ebben a pillanatban pont leszarom, hogy más is van itt köztünk és lát minket.
JK teljesen lefagyott mert megállt és csak egy helyben meredt a földre.
Kezeim dereka köré fontam és szorosan hozzásimultam, arcomat pedig eltemettem nyaka hajlatába.

Nagy mély levegőket vett majd annyit éreztem hogy egyik kezét a kezeimre helyezi a másikat pedig fejemre amit óvatosan megsimogat.
Mélyen beszívtam illatát majd nagy nehezen de elengedtem. Ez az én pólóm ami rajta van? Istenem ez a gyerek..
Jimin csak mosolyogva figyelt minket majd elindult, Jungkook pedig futott mellé én pedig ott maradtam.

Féloldalra húztam keserves mosolyom majd elindultam zsebre tett kezekkel.
Néma csendben kullogtam utánuk míg ők végig nevették az egész utat, mire végre a hatalmas épülethez értünk.
Míg ők búcsúzkodtak vagy mit csináltak addig felszaladtam szobámba.
Mit mondhatnék neki? Mit ne? Vonjam kérdőre? De még is miért? Aish aish aishhh.. megőrülök.

Az ajtó lassan kinyitódott majd belépett rajta ő.
Érződik a levegőben a feszültség ami most köztünk van.
Itt hagytam.

- Jungkook figye-
- Ne Tae. Nem kell a magyarázatod. - rázza a fejét.
- Kérlek hadd magyarázzam meg! - lépek elé.
- Mondtam hogy nem kell. - lép hátra, én viszont ismét teszek felé egyet.
- Jungkook ké-
- Nem Taehyung, nem érted meg?! Nem vagyok rá kíváncsi. - sétál az ágyához. Mikor hívott ő engem Taehyungnak?

Hozzá léptem majd egy mozdulattal lelöktem ágyára és mielőtt reagálhatott volna rá felé kerekedtem, kezeimmel feje mellett pedig megtámaszkodtam.
- Na idefigyelj Jeon Jungkook! Rohadtul szeretlek, érted? Te vagy életem értelme! - fúrom tekintetem az övébe.
- Tae.. - suttogja de mielőtt folytatná ajkaimat az övire nyomom amit egy csókká alakítok.
- Érted elkapnék egy gránátot. - suttogom ajkaira majd egy újabb csókot lehelek rá. - Érted penge alá vetném a kezem.. - suttogom szemeibe nézve. - Érted vonat elé ugranék. - érintem össze homlokunkat. - Igen.. érted bármit megtennék. - fejezem be mondatom ezzel a mondattal majd egy utolsó csókot adok neki.
- Miért csinálod ezt velem? Hm? - háborodik fel.
- Még is mit?
- Tudod jól milyen hatással vagy rám és a szívemmel még is ezt teszed velem! Mindig ugrassz ha ír vagy épp hív. És olyankor már én nem is vagyok, csak fogod magad és mész. - nevet fel halkan. - Istenem.. - sóhajt fel nehezen. - Miért kell nekem ezt a hülyét szeretnem?
- Hé! Hallom ám én is itt vagyok! - koppintom neki homlokom.
- Nem mondod? - forgatja meg szemeit.
- Megmagyarázhatom mi történt? Kérlek.. - görbítem le ajkaimat.
- Ahj.. felőlem.
- Szóval.. - kezdenék bele de feldől így inkább ölében foglalok helyet. - J-Hope-nak van egy lány aki nagyon, de nagyon tetszik. - vigyorodom el. - És végre erőt vett magán és elhívta randizni, és ezért hívott hogy elmesélje mi történt. - keresem tekintetét. - Tudod.. ő fél szerelmesnek lenni mert elég kicsi az önbizalma de úgy tűnik ennek a lánynak is viszont bejön Hobi és tanácsokat kér és tudod tényleg jó beszélgetni egy baráttal aki segít a bajban és meghallgat vagy épp csak melletted van. - mosolyodom el.
- Tae.. én.. én nem ezért haragszom rád, mert hogy nem mondtad el. - suttogja rekedtes hangján.
- Hát akkor?
- Nem emlékszel miket vágtál hozzám? Szó szerint az jött le nekem, hogy miattam romlott meg a barátságotok! - lábamnál fogja letol magáról.
- Kicsim! Én egyáltalán nem így gondoltam! - ellenkezek egyből. - Dehogyis! Már hogy tehetnél az egészről te? Én nem így értettem! - foglalok helyet ismét az ölében.
- Akkor hogy értetted? - tol te ismét magáról.
- Úgy értettem, hogy a szerelmed fontosabb mint hogy kevés időt töltsek veled ahogy neki is. Hisz ő is szerelmes lett abba a lányba, én meg a világ legcsodálatosabb emberébe. - mosolyodom el halványan.
- Szóval.. fontosabb? Fontosabb vagyok mint ő? - kérdez rá óvatosan.
- Jaj kicsim.. - simítok végig arcán. - Mindenkinél fontosabb vagy nekem. - kacsintok felé, mire vállon csap. - Igen.. ez már hiányzott. - nevetek fel mire szorosan magához ölel.
- Ne haragudj rám..
- Te ne haragudj hercegnőm. - puszilok hajába.
- Szeretlek V.
- Jaaaj sütikém én is téged de nagyon, nagyon, nagyon~. - eldöntöttem ágyán majd egész súlyommal ránehezedtem majd össze-vissza kezdtem el ölelgetni mire csak nevetett.
- Na de aludjunk. - húzom el számat. - Holnap suli.. - görbítem le ajkaimat. - De utalom istenem.. - dőlök be mellé majd félkarommal átöleltem.
- Semmi kedvem.. - hozzám bújik, fejét pedig mellkasomra helyezi. Imádok így feküdni.
- Tudom, de én ott leszek neked. - borzolom össze bal kezemmel hajkoronáját.
- Tudom. - ásít majd nyammog párat. - Jó éjt TaeTae. - még kényelembe helyezi magát majd halk kis szuszogása tölti be a szobát.
- Jó éjt. - kuncogok fel majd én is álomra hunyom szemeimet.



Reggel arra keltem, hogy valaki nagyon de nagyon csúnyán köhögött.
Szemeim azonnal kipattantak és valami forróságot éreztem magamon.
Végignéztem magamon és egy elég piros Jungkookkal találom szembe magam.
Ajkaimat homlokára helyezem és.. te jó ég. lehet valaki ennyire forró?
- Kicsim.. - kezdem el lassan ébresztgetni. - Szerelmem.. - feldőlök mire lassan nyitogatni kezdi szemeit.
- Igen? - szólal meg orr hangon.
Ezt nem hiszem el..
A szekrényemhez sétálok majd az alsó polcról leveszem a lázmérőt.
- Kérlek ezt tedd a hónod alá. - nyújtóm át neki mire értetlenül pillant rám.
- Mi ez?
- Lázmérő.. - foglalok mellette helyet.
- Nagyon melegem van.. - dünnyög majd behelyezi a lázmérőt.
- Tudom kicsim.. - mérem végig aggódva mire fejét az ölembe helyezi.
Haját kezdem el cirógatni amit annyira szeret.

Pár perc múlva elkezdett sípolni a kis műszer.
- Mennyi? - kérdezek rá türelmetlenül.
- Umm.. 39.3°.. - pillant felém álmosan.
- Mennyi?? - kérdezek rá ismét csak hangosabban.
- Baj van a füleddel daddy? - nevet fel rekedtesen.
- Hahh.. ez egyszerre sértő de jól is esett a becézésed. - nevetek fel. - Hozok gyógyszert. - gyorsan a konyhába siettem a fiókokhoz majd kutatni kezdtem míg rá nem találtam a lázcsillapítóra.
Levettem egy poharat majd gyorsan engedtem bele vizet.
Biztos tegnap este fázott meg.. aish kell neki olyan későn járkálgatnia..
- Tessék hercegnőm, ezt vedd be. - nyújtom át neki.
- Köszö-
- Nem, nem nem! A gyógyszert sosem szabad megköszönni vagy nem fog hatni! - vágok szavába.
- Ki mondta ezt a hülyeséget?
- Na, ez nem hülyeség!
- Ha te mondod. - forgatja meg szemeit majd bevette a kis pirulát a víz kíséretében.
- Így nem jöhetsz suliba.. - gondolkodom el. - De egyedül se hagylak.. - pillantok felé. - Veled maradok!
- Dehogy maradsz Tae! Menned kell különben nagyon lefogsz maradni..
- Komolyan még te aggódsz értem? - rázom hitetlenkedve fejemet. Elképesztő ez a gyerek. - Veled maradok, akár tetszik akár nem. - öltöm ki rá nyelvem mikor ismét helyet foglalok.
- De-
- Nincs semmi de! Betegségben, egészségben együtt. Nem emlékszel? - értetlenkedek.
- Mi?
- Ja várj.. még nem is esküdtünk meg. - nevetek fel zavartan mire még vörösebb lett, de most attól mert zavarba jött.
- KIM TAEHYUNG KI LENNÉL TE HOGY EZT TEDD A SZÍVEMMEL? - pillant felém mérgesen karba tett kézzel.
- Yah kicsim, életed szerelme vagyok ki más lennék? Nem tudtam hogy a láz amnéziával is jár. - nevetek fel mire unott pillantásokat kapok.
- Le kéne fürödnöm.. - gondolkodik el. - Egy langyos zuhany nagyon jól esne. - áll fel.
- Nanana.. - állítom meg. - Mi van ha megszédülsz miközben állsz? - rázom meg fejemet. - Veled megyek. - jelentem ki határozottan.
- Yah! Nem vagyok kisgyerek. - puffog.
- Nem érdekel, akkor is megyek!
- Umm.. de akkor csak egy feltétellel!
- Mi lenne az? - pillantok felé furán.
- Ha velem zuhanyzol. - pislog párat azzal a két nagy ellenállhatatlan szemével.
- Tudtam én valaha is nemet mondani neked?
- Gyere daddy jó lesz. - ettől a kijelentésétől kirázott a hideg teljesen.

17. Fejezet (+16) 2/1 (JK ver.)

[Jungkook szemszöge]


Egyre vadabbul faltuk egymás ajkait, a víz pedig meg már teljesen eláztatta ruháinkat.
- Hyung.. - motyogom csókunkba, de mint aki meg se hallotta folytatta. - Hyung! - kuncogok fel.
Pár puszit lehel még a területre, majd szemembe néz kérdőn.
- Nem gondolod, hogy ezektől meg kéne szabadulni? - mutatok végig ruházatomon, mire elmosolyodott.
Pólóm aljához nyúlt majd egy nagyon profi mozdulattal levettem rólam.
Én sem tétlenkedtem tovább megfogtam felsőjét egy óvatosan leszedtem róla.
Nadrágomat lekaptam magamról, mert már nagyon rám tapadt, ahogy a zokni is, ő pedig csak követte példámat.
Ahogy végignézek rajta hát te jó ég... annyira szexi így vizes hajjal és vizes testtel, hogy mentem elmegyek.
Alsó ajkamba harapva próbálom türtőztetni magam, kisebb-nagyobb sikerrel.
Most őszintén.. létezik a világon olyan személy aki képes lenne ellenállni Kim Taehyungnak?!
Pontosan.
A válasz; nincs.

- Kicsim, ne a szemeddel falj fel. - kuncog fel halkan.
Mire felfogtam mit mondott, csak zavartan megráztam a fejem majd közelebb lépve hozzá, karjaimat nyaka köré fontam, hogy lehúzhassam magamhoz egy csókra.
Óvatosan ízlelgettem puhaságait, mire keze csípőmre tévedt.
Boxerem szélével kezdett el babrálni míg végül le nem húzta, ami nem sokkal később földet ért.
Kiléptem belőle majd errébb hajítottam a többi ruha tetejére.
Vállamnál fogva a hideg csempének tolt és a falhoz szorítva csókoltuk egymást egyre szenvedélyesebben.
Imádom az ilyen forró csókolózásokat vele, esküszöm.
Egy pillanatra elvált tőlem, és tetőtől-talpig végig mért. Pár percig el is időzött tekintete férfiasságomon, majd végül elmosolyodott.
- Az enyém vagy süti. - nyelvét kidugva, végighúzta alsó ajkán majd egy könnyed csókot lehelt számra majd áttért a nyakamra.
Apróbbnál-apróbb puszikkal hintette be a területet míg végül rá nem tapadt.
Óvatosan szívni kezdte az érzékeny pontot, míg keze felfedezte testem területeit.
Tenyereit óvatosan fenekemre helyezte és egy erős szívás kíséretében megmarkolta azokat.
Szemeim lehunyva, fejemet hátra a csempének dőlve, ajkaimat egyre hangosodó nyögések hagyták el.

Nyakamat elengedve áttért a másik oldalra. Szintúgy rátapadt a felületre majd szívni kezdte.
Bal keze elengedte az egyik félgömbömet majd felvezette a felsőtestemen.
Végigsimított minden egyes kockámon, amitől sóhajaim egyre erősödtek.
Minden egyes kisebb érintése alatt megremegtem. Na igen, ő Kim Taehyung, az egyetlen személy aki képes ilyeneket kiváltani belőlem.

Nyakamat most már végleg elengedte és kulcscsontomat lepte el nedves puszijaival, végül ismét megtalálta ajkaimat.
Mindkét kezét a csípőmre helyezte majd lejjebb vitte és combomat kezdte el simogatni.
- Állj terpeszbe..- suttogta ajkaimra. Kicsit bizonytalanul ugyan, de tejesítettem kérését.
Amint terpeszbe álltam kezei combom belső részét kezdték el simogatni.
- Taeh.. - a jól eső érzésre beharaptam alsó ajkam ezzel magamba folytottam az előtörni készülő sóhajaimat.
- Engedd csak ki. - suttogta továbbra is azzal a rohadt szexi, mély hangján, majd kezét feljebb vezette már-már majd hogy nem a heréimhez ért.
Kijelentésére pedig azonnal elhagyta számat a hangosodó sóhajok.

Kezeit elvette a területről és hátrébb lépett. Jobb kezével a vizet elzárta majd csak lihegve meredtem rá értetlenül.
- Csak kezd már egy kicsit szűkös lenni a helyzet.. - nevet fel kicsit zavarban, majd letolja magáról a boxerjét.
Ahogy elnéztem méretén, nem kicsit van felizgulva.. lábaim akaratlanul is megremegtek.
Reakciómon elmosolyodott majd közelebb lépett és teljesen hozzám simult, így az érzékeny részeink is találkoztak egymással...
Ahogy megéreztem tagját az enyémen egyből egy erőteljes nyögés szakadt fel belőlem, ahogy belőle is.
Lejjebb hajolva ajkaimra tapadt majd mély csókba invitált.

Térdhajlatomhoz nyúlt majd felkapott az ölébe. Csókunk egyre vadabb lett, a levegő körülöttünk egyre forróbb.
- Jungkook-ah. - szakad el tőlem nagy nehezen. - Én már nem bírom.. - sóhajt fel gondterhelten.
Kezeim közé veszem arcát majd egy csókot lehelek ajkaira, bátorításképp, hogy léphet nyugodtan.
Ahogy közelebb lépett, megcsörrent a telefonja ami most a mosógépen pihent.

Egyszerre kaptuk felé a fejünket, Tae meg is indult felé de kezénél fogva visszahúztam.
- Hagyjad csak. - rázom meg fejemet, majd lábujjhegyre állva megcsókolnám.. de hátrébb lép.
- De..de ez tuti, hogy fontos. - húzza el száját zavartan.
- Csak nem vártad valaki hívását? - húzom fel egyik szemöldököm, de nem válaszolt.
Ekkor beugrott mikor az ágyon feküdt és nagyban vigyorogva írogatott valakivel. Szóval ő lehet az.
- Ki az? - kérdezek rá, rá se nézve miközben kiszáll és kezét megtörölve felveszi a visító telefont.
- Nem fontos. - suttogja majd beleszól mély aggódó hangján. - Igen?. - hahh... még hogy nem fontos.
Várjunk csak.. azért nem mondja el mert..?
- Az a Hopi gyerek az, igaz?! - lépek ki én is a zuhanyzóból és csuklójánál fogva szembe fordítom magammal, mire kérlelő pillantásokat vet rám.
Hát ezt nem hiszem el!
Pont ilyenkor zavarnak meg? Hát ennek a csávónak is van egy remek időérzéke az biztos.. ez meg még fel is veszi.

Ahogy elhallom Tae hangját nagyon aggódónak tűnik. Mi a franc folyik itt?
- Már is ott vagyok! - ennyit mondd majd kinyomja és öltözködni kezd.
Én csak ledermedve állok és figyelem minden mozdulatát. Komolyan most meg itt hagy?
De hát meg is ígérte, hogy még egy ilyen nem lesz..
- Kicsim sietek, jó? - lép hozzám majd megcsókolna de inkább eltolom magamtól.
A polcról levéve egy törölközőt a derekam köré tekerem.
- Jungkook, kérlek! - áll elém, elállva ezzel az utat. - Ne haragudj rám ezért.. - görbíti le ajkait.
- Ne haragudjak rád? - értetlenkedek. - Hanyadjára történik már ez?!
- Tudom, tudom! De ez most nagyon fontos!
- Mert én nem vagyok az? - húzom fel a szemöldököm. - Tudod mit? Ne válaszolj, csak menj. - mutatok az ajtó felé.
- Már hogy ne lennél az? Te vagy az életem!
- Ezt mondd annak akit érdekel. - kerülöm ki majd a szobába veszem az irányt.
- Jungkook kérlek ne hisztizz! - kiabál utánam.
- Nem hisztizek! - emelem fel én is a hangomat. - Csak már unom érted?! - fordulok felé. - Unom, hogy mindig megzavarnak, és az az érdekes hogy mindig ő! - rázom hitetlenkedve fejemet. - Neki nincs saját élete? Miért kell mindig rajtad lógnia?
- Na Jungkook  álljon meg a menet! - rázza meg a fejét. - Mielőtt idejöttél ő volt a legeslegjobb haverom, ahogy most is és sülve-főve együtt voltunk, többet mint mióta együtt vagyunk szóval inkább örülhetnél annak, hogy már azóta nem olyan a kapcsolatom vele! - mintha egy kis dühösséget vélnék felfedezni hangjában.
- Aha.. szóval.. - nyelek egy nagyot. - Szóval azt mondod, hogy az én hibámból, hogy ide jöttem és hogy együtt vagyok veled megromlott a kapcsolatod vele?
- Mi? Nem ! Én nem úgy gon-
- Elég Tae.. - suttogom magam elé. - Elég legyen már, elegem van. - óvatosan halántékomhoz nyúlok ugyan is a fejem, ettől már teljesen szétmegy. Lelkileg már kezdek elfáradni a veszekedésben, és hogy mindig én vagyok a hibás érte.
- Kicsim.. - lép közelebb de megállítom.
- Menj csak. - foglalok helyet lassan ágyamon.
- Kics.. - ekkor megcsörrent ismét a telefonja. - Aish.. - hozzám fut majd szorosan magához ölel. - Nagyon, nagyon szeretlek te hülye. - hajamba puszil majd kiszalad az ajtón.

Arcomat a tenyerembe hajtom majd csak némán, csendben ülök ágyamon a sötét szobában.
Nem tudtam, hogy olyan nagy barátok voltak Hopival vagy kivel.
Aish.. hogy bárhova megyek mindig csak bajt okozok.
Mondanám, hogy kár volt idejönnöm de nem tehetem. Hisz ez volt életem legjobb döntése mert találkozhattam ezzel a csodával.
Ezzel a csodával aki a világ legboldogabb emberévé tesz de az ilyen helyzetekben a legboldogtalanabbá.
De ha róla van szó, elfogadom ezt a fájdalmat.

Nem tudom mi lehetett az a rohadt fontos dolog, ami miatt el kellett mennie, de ezek szerint ő tudta hogy fog kapni egy fontos hívást és menni kellesz.
Szólhatott volna azért.

Szekrényemhez léptem majd kivettem egy új boxert amit magamra is vettem egy fekete szaggatott nadrág kíséretével.
Végül Tae részéhez sétáltam és kikaptam az egyik fekete pólóját és azt is felvettem. Így érezhetem illatát még ha nincs is itt mellettem.
Kezemmel hajamat összeborzoltam majd belebújtam cipőmbe és kiléptem az ajtón, kulcsra zárva azt a végén.

Az egyetlen barátom ajtajához sétáltam majd megkopogtam.
"Kilehet az...?" gondolkodik el hangosan. "Egy pillanat" kiabált ki majd trappolást hallottam.
- Hát te? - nézett rám nagy szemmel Jimin.
- Hát én. - nevetek fel.
- Bejössz? - lép arrébb hogy beférjek.
- Nem akarsz inkább sétálni? - mutatok a másik irányba.
- Ilyenkor? - dörzsöli meg szemeit.
- Miért ne? - nevetek fel.
- Hát.. öhm.. baj van? - mér végig aggódva.
- Csak jól esne, ha beszélgethetnék valakivel.. - húzom el számat.
- Egy pillanat! - visszaszaladt majd pár perc után rendesen felöltözve és egy dzsekivel a kezében kilépett.

- Mi van Tae-val? Már mint ő nem hallgat meg? - kezdeményez beszélgetést mikor kilépünk a hatalmas épületből fél 11kor.
Kérdésen felnevetek, mire értetlen pillantásokat kaptam.
- Tae-nak mindig akad fontosabb dolga is. - húzom el számat.
- Mi történt? - lök meg óvatosan. - Összevesztetek? - tényleg érdekli mi van velem, és ezért annyira hálás vagyok neki.
- Nem kicsit.. - sóhajtok fel.
- Min?
- Inkább azt kérdezd kin..
- Egy csaj?
- Dehogyis.. - nevetek fel. - Még csak az kéne..- motyogom.
- Hát akkor? - értetlenkedik.
- Hope vagy Hobe.. vagy mit tudom én. Na, ő miatta. - vakarom tarkómat.
- Mit tett az az idióta? - szorítja ökölbe a kezét, de elnevette magát a végén.
- Tae azt mondta, hogy miattam ment tönkre a barátsága vele.. vagyis nekem ez jött le, ahogy hozzám vágta a szavakat. - foglalok helyet egy padon.
- Biztos, hogy nem így gondolta - simít végig hátamon. - De ha már itt tartunk.. mi is van köztetek V-vel? - ül közelebb.
- Hát tudod.. - motyogok össze-vissza zavartan. - E-ez ez elég bonyolult.. - mit mondhatnék?
- Áááh! - legyint. - Szereted, igaz? - mosolyog kedvesen felém.
Wow ez honnan jött neki? Vagy ennyire látni rajtam?
- Vagy már együtt is vagytok? - na ezt hogy találta el? Mit tud még ez a gyerek? Gyerek? Hh, idősebb nálad Jungkook..aish..

Reakciómon csak felnevetett, majd közelebb ült.
- Tudod.. - suttog, hogy csak én halljam. - Nekem is van barátom. - kijelentése teljesen ledöbbent. Jiminnek a fiúk..? Na neeem.. képtelenség! Esküszöm első ránézésre azt mondanám, hogy nagy nőcsábász!
- Ko-komolyan?! - lepődök meg, állam meg lehet valahol a földet súrolja.
- És ismered is.. - vakarja tarkóját zavartan. Ha Hopi az én esküszöm hanyat vágódok.
- Ki-ki az? - kérdezem kicsit hangosan mire felnevet. Most teljesen kíváncsivá tett. - Nem hülyéskedsz velem? - esküszöm nem nézném ki belőle..
- Nem hülyéskedek nyugi. - rázza meg a fejét. - És tudod az osztályban van egy Min Yoongi nevű srác. Na ő az én életem értelme.. - arcát teljesen elöntötte a pír, ezek szerint nem basz át ezzel.
- Na neeem! - nevetek fel. - Ő belőle végképp nem nézem ki! - lepődök meg teljesen.
- Tudom, tudom én sem, de most mond meg! - nevet fel büszkén. - Nekem sikerült megfognom a szívét és engem szeret, hiába néz ki egy flegma, bunkó alaknak, velem egyáltalán nem az. - mesél párjáról csillogó szemekkel.

Vajon én is így nézek ki ha Tae-ról mesélek? Jézusom mennyire hiányzik már..
- Hogy jöttetek össze?  És mióta? - gondolkodom el. - Kik tudják még ezt? - teszem fel a kérdést ami nagyon érdekel.
Épp szóra nyitná a száját de a távolból egy ismerős nevetést hallok ami egyre közeledik.
- Hát ti? - szólal meg Jimin meglepve mikor elénk ér szerelmem, J-Hope társaságában.
Na tessék.. csak gondolnom kell rá és már, már is megjelenik.

16. Fejezet

[Jungkook szemszöge]

Oké.. nagy levegőt Jungkook és nem lesz semmi baj.. 

Ettől a mondatától ezerszer gyorsabban kezdett el verni a szívem. Most komolyan.. miért játszik így az érzéseimmel? 

- Kim Taehyung! - szólok rá hangosabban, mire csak felnevet reakciómon. - Normális vagy? - lépek párat hátrébb. - Van fogalmad róla, hogy mit teszel a szívemmel? - háborodok fel.

- Jaj kicsim~.. - lép a hátamhoz majd hátulról átölel, fejét pedig vállamra helyezi. - Ugyan azt csinálom vele, amit te az enyémmel. - majd egy pár kisebb csókot nyom nyakamra amitől teljesen kiráz a hideg.

Kijelentésén pedig elgondolkodom.. szóval bármit mondok az rá ugyan úgy hat ahogy rám? Nem hinném. Én már csak a pillantásától képes lennék meghalni.

- Min gondolkozol ennyire? - egy mozdulattal szembe fordít magával, kezeit pedig csípőmön pihenti.

Mélyen szemeimbe néz és mire megszólalnék ő hamarabb megteszi. - Gyönyörű vagy.. - suttogja maga elé azzal a rohadt mély hangjával majd lassan közelíteni kezd felém.

Nagyot nyelek mikor már csak pár centi választ el ajkaitól.

- T-tae..- suttogom de abban a pillanatban ajkaimnak is esik.

Ajkait lassan kezdi el mozgatni az enyémen és ez egy szusszanást vált ki belőlem.

Ajkaimat én is mozgásra kényszerítem mire nyelvét megérzem alsó ajkamon ahogy végig húzza.

Egyből leengedem állam kérésére és már már is a számban matat vele.

Amint megtalálja az én érzékelőszervem egyből vad mozgásra biztatja, belőlem pedig kisebb nyögést vált ki a hevessége de tetszik.

- Jungkook.. - suttogja ajkaink közé. - Amikor.. - vál el tőlem, homlokát pedig az enyémnek dönti. - Amikor tegnap este daddy-nak szólítottál alattam fekve az teljesen beindított. - néz szemeimbe beharapott ajakkal.

Az arcomat egyből átvette a pír és így muszáj volt elkapnom tekintetem. Hogy jelentheti ki ezt csak így? Mondtam már hogy ne mondjon ilyeneket mert a szívem a tét.

- É-én.. - remeg meg hangom mire egy csókot nyom ajkaimra ezzel el is hallgatva.

- Ma is hallani akarom. - szólal meg miután elvál majd rám kacsint. 

Kérésére teljesen zavarba jöttem.. reakcióm látva hangosan felnevetett majd hajamba puszilva kezem után nyúlt és összekulcsolta azokat.

- Menjünk. - vigyorodik el majd maga után kezd el húzni.

Egész végig csak a kezünket vizslattam amik különös mód de tökéletesen összeillettek akárcsak az ajkaink.

Ettől a gondolatomtól szemeim akaratlanul is csodásan ívelt szájára tévedt.

Néha-néha végighúzta nyelvét ajkain, nehogy kiszáradjon.

Tettein sokat elidőztem és el is bambultam, mivel hirtelen csak megállt. Zavartan kapom el tekintetem, amikor elég közel lép hozzám.

- Ha már annyira nézegetted őket, akkor miért nem kóstolod meg? - vigyorodik el. Áh.. szóval észre vette. Gondolhattam volna..

Kérdésén egy kicsit elgondolkodtam majd egy picit lábujjhegyre állva ajkaim az övének nyomtam.

Egy szusszanás hagyta el ajkait, ezek szerint már ő is akarta a csókomat.

Kisebb puszikat hintettem a puha területre majd nyelvem kidugva végig húztam ajkain.

Egyből leejtette állát így egy könnyed mozdulattal becsúsztattam a nyelvem az övéhez.

Ajkaink egyre követelőbben falta a másikét.. ha így folytatjuk nem igen lesz ebből szép vége.

- Taeh.. - suttogom nagy nehezen közénk. 

- Csak még egy kicsit.. - motyogja alig érthetően majd ismét nekem esik.

Imádom a csókját és teljesen meg tud vele babonázni. Nincs az a személy a világon aki képes lenne neki ellenállni. Erre meg mernék esküdni.

- Szerelmem.. - szólok rá ismét.

- Ahh.. - sóhajt fel szomorúan majd egy utolsó csókot nyom a területre majd véglegesen elvál. - De akkor a koliban a dupláját kapom vissza! - jelenti ki ellent mondást nem tűrő hangon.

Ezen a mondatán csak felnevetek majd bólintok párat jelezve, hogy benne vagyok.

Karját átlendítette vállam felett és úgy vont közel magához,így folytattuk tovább az utunkat.

Amint a buszmegállóhoz sétáltunk magamban elkezdtem az imádkozást, hogy ne fussunk össze senkivel. Nem kell még egy veszekedés mint idefele jövet.

Nekem tényleg, komolyan semmi bajom sincs azzal a Hope gyerekkel csak hát azért jó lenne ha nem ragaszkodna annyira a ÉN barátomhoz. Nem arról van szó, hogy nem bízok meg bennük csak.. hát könyörgöm milyen jó pasit fogtam már ki?! És nagyon nem szeretném ha elvennék tőlem. Abba beleőrülnék.

[Taehyung szemszöge]

Már egyik lábamról a másikra támaszkodva próbálok  állni. A busz 45-re van kiírva de már 53 van. 

Kész őrület.

Bambulva bámulok magam elé mikor valaki bele áll a képbe, az az elém.

Egy szőke hajú lány volt igen mindent mutogató ruházatban. 

Lassan összenézünk párommal majd mindketten felkuncogunk. Egyáltalán nem tud engem izgatni senki más Kook-on kívül és remélem ez fordítva is így van. 

Lejjebb hajolva hozzá homlokom a fejének döntöm. 

Pár perccel később pedig meg is érkezett a várva várt a busz.

Előre engedtem sütimet majd követve példáját én is felmentem a buszra.

Kicsit hátrébb menve foglal helyet én pedig mellette, kezemet pedig azonnal összefontam az övével. Szeretem fogni a kezét, ez olyan mintha magamhoz láncolnám.

- Amúgy.. - szólalok meg a semmiből mire kicsit megugrott. - Jaj ne haragudj kicsim. - nevetek fel majd egy puszit nyomok hajába. - Csak azon gondolkozok már egy jó ideje, hogy te hogy lettél ilyen jóba Jiminnel? - értetlenkedek. Ez a kérdésem pedig tényleg elég régóta zavar engem. 

- Tudod.. - sóhajt fel. - Míg valaki mással volt elfoglalva nem akartam egyedül lenni. - most ezzel rám céloz? Hogy J-Hope-val voltam? - Na meg nagyon jól focizik és gondoltam kár lett volna kihagyni egy ilyen barátot. - mosolyog felém gúnyosan. 

- Hah.. ha szerinted ő jól focizik akkor te még nem láttál engem játszani. - kacsintok felé mire csak hangosan felnevetett. - Yah! Nem is vicces! - szólok rá.

- Bocsi hyung csak hát te és a sport? Két külön világ inkább. - nevet tovább.

Kicsit elgondolkodom hogy ezt honnan alapozhatja majd hirtelen beugrik..

- Most ezzel arra célzol hogy nincs kidolgozott testem meg ilyenek? - húzom fel egyik szemöldököm.

- Mi?! - hagyja abba egyből a nevetést.

- Hagyjuk. - húzom ki kezeim az övéből majd csak magam elé bámulva kezdek el agyalni.

- Tae.. - húzódik hozzám közelebb. - Én nem úgy gondoltam! - szabadkozik.

- Jungkook! Kérlek hagyjuk ezt a témát, elég kellemetlen számomra.. - húzom el számat. Eddig is tudtam jól, hogy nincs jó testem meg minden de az hogy ő is ezt gondolja, azért szarul esik.

- De nem Tae! - emeli fel kicsit a hangját, majd közelebb csúszik hozzám. - Imádom a tested oppa! - suttogja úgy, hogy csak én halljam. Tudja jól ,hogy be tud indítani ha így szólít. - Nem érdekel hány kockád van vagy hány nincs. Én úgy szeretlek ahogy vagy V! - közelebb hajol majd egy csókot lehel ajkaimra, de nem reagálok rá.

- Naa!~ Oppa! - szól rám durcizva de a reakcióm ugyan az: semmi. - Daddy.. ne rosszalkodj.. - suttogja majd egyik lábát átlendíti a csípőmön majd helyet foglal az ölemben.

- Ahj Jungkook.. miért akarsz kikészíteni? - sóhajtok fel nagy nehezen.

- De hát én csak szeretlek. - pislog felém nagy ártatlan szemeivel.

Na most tudjon neki valaki ellenállni..

Kezeim közé fogtam az arcát majd mélyen megcsókoltam, mire belemosolygott.

Igazából leszarom nagy ívből, hogy ki lát és ki nem, szeretem ezt a fiút és ez ellen nem fogok tenni semmit.

Imádom a cseresznye piros ajkait. Imádom az egész személyiségét.

- Akkor nincs hari? - görbíti le ajkait.

- Nincs. - mosolyodom el. 

[Jungkook szemszöge]

Amint befordult a busz a mi megállónkba egyből le is szálltunk.

Elindultunk a kollégium felé mire ráugrott a hátamra.

- Hyung.. - nevetek fel. - Még is hány évesnek érzed magad?

- Yah a hisztis nem gúnyolódik! - vág vissza.

- Még hogy hisztis.. - motyogom magam elé majd lökök egyet rajta, nehogy lecsússzon majd vele a hátamon folytatom az utamat.

Pár ember csak mosolyogva nézett minket páran pedig elég lenézően, de egyikkel se tudtam törődni. 

Engem más véleménye nem érdekel, csak az övé.

Nagy nehezen de felértem a lépcsőn és szó szerint beestem a szobánkba majd valahogy az ágyban kötöttünk ki. 

- Hulla vagyok! - fordulok a másik oldalamra.

- Öltözz át kicsim! - puszil hajamba.

- Hm? Minek? 

- Mert a tegnapi ruhádban vagy. - nevet fel.

- Ahjj.. - dünnyögök egy pár sort majd nagy nehezen a szekrényemhez lépve kivettem pár cuccot majd a fürdőbe léptem. Átcseréltem a ruhákat majd megigazítottam a hajam. Párat fújtam a parfümömből majd visszacsoszogtam hozzá.

Az ágyán feküdt és vigyorogva a telefonját nyomkodta.

Gondolom kivel beszélhet..

Amint észrevett egyből le is tette szó nélkül a készüléket és hozzám lépett.

Egyik kezét végigsimította arcomon majd lehajolva hozzám ajkaimra mart.

- Mit szólnál egy filmhez? - kezeit derekamra téve, néz szemeimbe.

- Umm.. milyen film? - kezd el kattogni agyam az ezernyi filmcímek között.

- Idegpálya? - veti fel az ötletet. 

- Azt még úgy sem láttam. - bólintok egyet. 

Miközben ő a laptopját halássza elő addig én besötétítettem a szobában majd a konyhába mentem és csináltam pattogatott kukoricát.

Visszatérve már minden kész volt csak rám várt.

Befészkeltem magam lábai közé majd hátradőlve, azaz így a mellkasának dőlve terültem el.

Ölembe vettem a laptopot így mindketten jól láttuk a képernyőjét.

-----------

Játékos vagy vagy néző vagy?

Vee visszahúzódó, végzős középiskolás lány, aki rátermettebb barátnője, Sydney unszolására regisztrál egy internetes játékba, az Idegpályába játékosként. A játék lényege, hogy egyre nagyobb pénzösszegekért egyre komolyabb és veszélyesebb kihívásokat kell végrehajtani, miközbe rengetegen nézik azt élőben. Vee első kihívása egy ismeretlen személy megcsókolása. Veenek pedig Ian-ra esik a választása, aki mint kiderül szintén Idegpálya-játékos. 

A nézők egyből felfigyelnek rájuk és irányításukkal már együtt kell végigcsinálniuk a vadabbnál vadabb feladatokat. A páros néhány óra leforgása alatt óriási népszerűségre tesz szert az internetes szurkolótábor körében. Ám ami ártalmatlan versengésnek indult, hamarosan adrenalintól túlfűtött hajszává alakul - a Nézők egyre követelőzőbbekké, a feladatok egyre veszélyesebbé válnak amelyeken során Vee kockára teszi a pénzét, a barátaival való kapcsolatát, és végül az életét is.

------------

- Jungkook.. - szólít meg barátom. 

- Hm? 

- Te elhagynál ha több millió pénzt ajánlanának fel neked? - kérdése kicsit ledöbbent.

- Hülye vagy?! Dehogyis! Nincs az a pénz amiért elhagynálak.. - rázom hevesen a fejemet.

- Ne feledd! Mindig van az a pénz amiért képes mindenki bármire! - nevet fel, mire engem is nevetésre késztet. Pedig semmi vicces nem volt a kijelentésén, csak hát annyira édesen nevet.

- Mert te képes lennél elhagyni? - gondolkodom el.

- Dehogyis! - vágja rá egyből, majd szorosan magához ölelt. 

- Hülye vagy ne gondolkodj ilyeneken. - csapom meg gyengén combját.

- Megszólalt a másik nem normális. - nevet fel mire ismét rám hozta.

- Fog már be. - rázom meg fejem vigyorogva. Nem veszem magamra amit mondd, tudom jól hogy csak hülyeségből mondja, na meg szeretetből.

- De amúgy nem volt rossz film. 

- Egyetértek, de most már éhes vagyok. - nyújtózkodom.

- Összedobok valamit, várj meg itt! - puszil hajamba.

- Segítek! - indulnék meg de visszaránt.

- Hogy megint elvágd az ujjad? Kösz abból nem kérek.

- Egyszeri eset volt és véletlen! - görbítem le ajkaim. - Na hyung!

- Nem hagyom, hogy megint valami bajod essen. - borzolja össze a hajam majd kilép a szobából.

De tényleg csak egyszeri alkalom volt.. meg amúgy is az ő hibája volt.. a hangjával teljesen elkápráztatott.

Erőt vettem magamon majd kisétáltam a konyháig. 

- Szerelmem, addig én lefürdök jó? - kérdezem szemeim dörzsölve, mire csak bólintott.

- Vagy várj! Mindjárt kész vagyok és akkor mehetünk együtt! - kezd el sietni.

- Nyugi hyung megvárlak. - mosolyodom el aranyosságán.

Míg még megterített addig felmentem a szobába azon keresztül a fürdőbe majd megengedtem a zuhanyzót és próbáltam tökéletesre beállítani a víz hőmérsékletét. 

- Nem meg mondtam, hogy várj meg? - lép be nevetve Taem.

- Még nem csináltam semmit. - fordulok felé hitetlenkedve mire egyből ajkaimnak esett.

Ez a csók másabb volt mint a többi eddigi. Ez sokkal követelőzőbb és szenvedélyesebb, de tetszett.

Kezeim pólójához vezettem, hogy levegyem róla de nem engedte.

- Hyung? - válok e. tőle kérdőn, mire beugrik. - Ugye nem azért nem engeded mert szégyelled a tested? - háborodok fel, mire csak lesüti a szemét. - Már megmondtam, hogy ez így pont tökéletes! Amúgy se jönnek be nekem az olyan kidolgozott felsőtestek. - rázom meg fejemet mire rám kapja tekintetét. 

- Komolyan? - kérdez rá óvatosan mire válaszképp csak megcsókoltam.

Térdhajlatomhoz nyúlt majd felvéve az ölébe be áll velem ruhástól a zuhany alá ami tiszta vízzé tett mindkettőnket de csókunkat ez se tudta félbeszakítani.

15. Fejezet (+18)

[Taehyung szemszöge]


- M-mi micsoda? - kerekednek ki szemeim. Honnan veszi azt, hogy már nem akarom? - Nee.. - húzom vissza le róla a takarót, mire zavartan pillant össze-vissza.
- Ha nem szeretnéd..akkor csak mondd meg.. - motyogja halkan.
- Jungkook akarlak, ne mondj nekem ilyen hülyeségeket! - érintem össze orrunkat, miközben tekintetét próbálom elkapni.
- Komolyan? - pillant óvatosan felém, mire csak szélesen elmosolyodtam majd apró puszikat leheltem ajkaira majd egy csókká alakítottam.
Ártatlan csókunkból egy igen szenvedélyes csókolózásba törtünk ki.
- Tae.. - motyogja csókunkba. - Még is mire vársz? - nevet ajkaink közé.
Kérdésén csak elvigyorodom majd ismét ajkainak estem. Egyik kezem kérésére meg is indult testén egészen combjáig.
- Tedd szét a lábad.. - suttogom ajkaira mire teljesíti kérésemet.
Mutatóujjam benyálaztam amit beharapott ajkakkal nézett végig.
Mikor már vagy három ujjam is nyálas volt, bejáratához vándoroltam.
Ajkaim az övének préseltem majd az egyik ujjam belé mélyesztettem.
A torkából egy igen nagy nyögés távozott, gondolom az ismeretlen érzés miatt.
Lassan ki-be dugtam testrészem, majd hozzátársult a második is. A légzése már felgyorsult és gyorsabban vette a levegőt. Ollózva próbáltam jobban tágítani mire alsó ajkamba harapott.
Végül harmadik ujjam is betalált aminek már hangokat is adott ami zene füleimnek.
Hát remélem tényleg készen áll rá..
Kihúztam ujjaimat majd kezeimmel megtámaszkodtam feje mellett. Csípőmmel elhelyezkedtem pontjánál.
- Daddy.. - suttogja alattam mire rákapom tekintetem. - Csináld erősen.. - rágcsálja alsó ajkát.
Komolyan ennél jobban nem akarna még kikészíteni? Így is úgy állok mint egy torony nem kéne, hogy a szavaitól kilőjem azt amit most máshova szánok.
Kacsintok felé majd óvatosan járatába tolom magam, de persze nem teljesen. Hagyok neki időt hogy megszokja.



[Jungkook szemszöge]


Nagyon feszít.. nem gondoltam, hogy ennyire fog fájni..
Fájdalmaim apróbb csókokkal próbálta elterelni amiket hasamon hintett.
Feljebb érve végignyalt mellbimbómon mire felsóhajtottam. Cselekedetemre a területre tapadt és szívni kezdte, míg a másik bimbómat ujjával izgatta..
- Taeh.. - sóhajtottam hangosabban ugyan is a fájdalom helyének már hűlt helye volt..
Értette a célzást, mert meglökte magát így beljebb csúszott bennem.
- O-oppa.. - nyögtem fel akaratlanul.
- Jungkook, jézusom rohadt szűk vagy! - mondta ki nagy nehezen.
Ismét beljebb lökte magát mire hangosabban reagáltam. - O-oppa.. - nyögtem bátrabban.
Egy utolsót még lökött magán így teljes hossza bennem ékeskedett.
- Daddy... - suttogom vigyorogva. - Büntess meg de keményen. - harapom be alsó ajkam miközben lehunyom szemeimet, ő pedig azonnal neki lát a mozgásnak. Csípőjét megemelve lök egyre gyorsabban, amitől a folyamatos nyögéseim egyre hangosabbak..
- Hangosabban. - morran fel rám mire kiengedem neki a hangom, így a szoba tőlem zeng szó szerint..
- Ta-Tae.. - nyögöm mikor egyre durvábban kezd el mozogni.
- Jungkook.. nyögj nekem. - szűri ki nagy nehezen fogai közt majd nyakamra tapad.
Ajkaimat folyamatos nyögések hagyják el miközben nyakamat ostromolja..
Kezei csípőmre tévednek amit lefog és megállás nélkül durván kezd el bennem mozogni.
Az érzés leírhatatlan.. egyre többet és többet akarok.
- Még.. - préselem ki ajkaim közt. - Még! - szólok rá erélyesebben, mire most már lassan őrült tempóban lök.
- Ah..ah...ah.. - nyögöm szinte már síró hangon annyira élvezem. - Tae gyorsabban! - vékonyodik el hangom, kérésem pedig teljesíti ha ez már lehetséges.
- Da-daddy... - markolászom a lepedőt már kínomban..
- Ettől csak jobban begerjesztesz. - suttogja fülemben mély hangján.
- Uhmm.. - próbálom visszafogni hangomat de az utat enged magának ajkamon.
Egyre lassabban, de mélyebbeket lök ami egyszer csak eltalálja azt a bizonyos pontomat amitől szinte felvisítok.
- O-ott ott ott! - hagyja el számat a vékonyabbnál vékonyabb hangok.
Mire már többször is eltalál azon a helyen az alhasamban valami rohadtul feszíteni kezdett..
- O-oppa.. oppah.. - nyögöm tudat kívül.  - É-én.. - nem engedte hogy befejezzem ugyan is egy csókkal belém fojtotta minden szavam.
Minden lökésnél próbálta eltalálni prosztatám ami sikerült is és ennek a hatása is meglett.
Hajába túrva csókolom meg mire nagyot szusszantok majd Tae belém én pedig közénk élvezek el.
Apróbb puszikkal hinti be ajkaimat majd lejjebb haladva óvatosan lenyalja hasfalamról a nedvemet, ami rohadtul izgató látni.
Felemeli fejét majd végig nyal ajkán.
- Finom vagy.. - suttogja mire vállba csapom. - Már hiányzott. - felnevet majd lök még párat levezetés kép majd kihúzódva mellettem terül el. - Remélem nem fájt.. - fordul felém aggódva.
- Nagyon élveztem.. - suttogom, miközben arcom kezd pirosodni.
- Yaah! E miatt nem kell zavarban lenned! - nevet fel majd magához húzva szorosan átölel. - Szeretlek.. - puszil hajamba, amitől teljesen megnyugszom.
- Szeretlek Tae.. - lábam átlendítem rajta majd ráfekszem teljes testemmel. Fejemet nyakhajlatába helyezem, kezeimet pedig összekulcsolom az övével.
Szemhéjaim egyre nehezebbek lettek míg le nem csukódtak teljesen majd mint akit kiütöttek úgy aludtam el.


[Taehyung szemszöge]


Ha jól tudom ezt volt neki az első, ahogy nekem is.
Ahogy arcára pillantok az ablakon beszűrődő nap rávilágít és annyira gyönyörű.. fiúra nem illik ezt mondani, vagy nem szokás de én megteszem. Ő kibaszottul gyönyörű.
Felkelnék és csinálnék valami ehető ételt de JK az egész testével rajtam nyaral szóval mozdulni nem tudok, felkelteni meg nem szeretném.
Egyik kezem arcára helyezem majd óvatosan simogatni kezdem.
Megveszek ezért a gyerekért esküszöm.
Egész este úgy vert a szívem az eset után hogy az valami elképesztő, csoda hogy még a helyén van.
Nagy nehezen de letuszkoltam magamról ezt a kis hisztist majd a szekrényemhez léptem. Kivettem egy fekete szaggatott nadrágot, egy fehér pólót és egy farmer dzsekit, aminek a hátán egy "lion" felírat díszelgett. A polchoz érve elveszem a JK-s nyakláncomat és nagy nehezen de magamra akasztom.
Szerelmemhez léptem majd egy csókot nyomtam édesen szuszogó ajkaira majd óvatosan elhagytam a területet.
Konyhába lépve elő vettem mindent amit találtam és neki láttam ehető reggeli készítésének.
Barack lekváros gofrit csináltam, tejszínhabbal aminek a tetején szív volt eperből. Remélem tetszeni fog neki..
Ezeket rátettem egy tálcára majd a lábam a hátsó kertbe vitt ahol külön anya rózsás kis része volt.
Leszakítottam a legvörösebbet majd levágdostam róla a tüskéket, nehogy megszúrja sütimet.
Amint ezzel kész lettem a tálcára helyeztem és lassan megindultam a szobánk felé.
Próbáltam a lábammal óvatosan berúgni az ajtót ami kisebb, nagyobb sikerrel ment..
Szerelmem kicsit megrázkódott majd nagy nehezen rám emelte álmos szemeit.
Pislogott párat mikor elé raktam tálcát és szemét kezdte el dörzsölni majd rám kapta tekintetét.
Nem szóltam egy szót sem csak óvatosan ajkaira hajoltam. Álla alá nyúltam és feljebb emeltem így jobban hozzá tudtam férkőzni. Egy lágy csókba invitáltam amibe halkan beleszusszantott. Biztos jól esett neki erre kelni, már mint erre a bizonyos "jó reggelt csókra".
- Jó reggelt szerelmem. - még egy utolsó csókot lehelek alsó ajkára majd végleg elválok tőle.
- E-ezt ezt mind nekem..? - kerekednek ki szemei, kezeit pedig szája elé helyezi a meghatódottságtól.
- Ki másnak? - vigyorodom el. - Bármit megtennék az én hercegnőmért. - jobb kezemmel végigsimítok arcán mire elmosolyodik.
- Yaaah Tae! - szól rám halkan. - Túl édes vagy. - pillant rám zavarában majd egy kisebb puszit ad számra.
Amint tekintetét végig futtatja az ételen majd a rózsán.. itt meg is akad a lélegzete.
- E-ez?
- Igen kicsim, ez is a tiéd. - nevetek fel halkan majd mögé lépve hátánál helyet foglalok majd előrébb csúszva lábaimmal közre zárom. Kezeimet összekulcsolom dereka körül, fejemet a falnak döntöm miközben ő a hátát a mellkasomnak.
Elveszi az egyik gofrit amibe beleharap majd felém nyújtja így én is beleharapok.
- Umm.. Tae ez nagyon finom és édes! - csillannak fel szemeim.
- Akkor jó, próbáltam olyan készíteni amilyen a csókod ízé. - vigyorodom el.
- Yaaaah Kim Taehyung! Van fogalmad neked róla hogy mit teszel a szívemmel? - pillant rám szomorúan. - Ajj én annyira, de annyira szeretlek téged hyung.. - birizgálja ujjait amin elmosolyodom. Komolyan.. hogy lehet ennyire édes.
- Én is szeretlek sütim.. - fejemet az övének döntöm majd szorosabbra fogom az ölelésem.
Ma megyünk vissza a koliba, mivel holnap hétfő és megint "öröm" iskola.
- Holnap suli.. - görbíti le ajkait. Ezek szerint egyre gondoltunk..
- Nem olyan rossz az. - nevetek fel.
- Hülyéskedsz? - pillant értetlenül felém.
- Hát most figyelj.. hála a sulinak megismerhettelek téged. Mondjuk inkább a fentieknek kellene köszönetet mondanom, hogy leküldték nekem a legszebb  angyalt közülük. - gondolkodom el és ami az eszembe jut már jön is ki a számon.
Miután barátom nem szólal meg így rákapom tekintetem, ő pedig teljesen meg van hatódva. A szemei kezdenek bekönnyesedni, ajkai lefelé görbülnek.
- Most m-mi az..? - pillantok felé zavartan. - Valami rosszat mondtam..? - vakarom tarkómat zavartan.
De csak nem szól semmit, csak ajkai még jobban legörbülnek.
- Ajj kicsim nee, ne sírj nekem.. - szorosan magamhoz húzom és amilyen erősen csak tudom magamhoz ölelem.
- Miért mondasz nekem ilyen dolgokat? - belefúrja arcát mellkasomba. -  Tae olyan édes vagy és..hh te jó ég.. - sóhajt egy nagyot szakadozva. - Én tényleg nagyon de nagyon szeretlek.- néz a szemeimbe. - Megőrülök érted, te hülye. - vigyorodik el lassan. Na ezt már jobban szeretem.
Elmosolyodom kijelentésén majd jobb kezem végig simítom puha arcán majd feljebb húzom magamhoz egy csókra.
Rövid csókokkal lepem el puhaságait majd rájuk tapadok.
Lassan ízlelgetem ajkait miközben lassan elterítem az ágyon.
Fölé helyezkedve lábai közé férkőzöm, ő pedig kezeit összefonja nyakam körül és úgy húz közelebb magához.
A szobában csak a csókjaink csattanásait lehet hallani már egy jó ideje.
- Kicsim.. - nyomok még egy utolsót ajkaira majd végleg elválok tőle. - Készülődj mert nem sokára indulnunk kell vissza.. - húzom el számat.


[Jungkook szemszöge]


- Muszáj? - szomorodom el.
- Holnap hétfő szóval.. - puszil nyakamba amitől teljesen kirázott a hideg.
- Ummm.. - dünnyögöm jelezve ezzel a nem tetszésem. - De akkor kérek még egy utolsó csókot. - pislantok felé, mire elmosolyodik majd ajkait az enyémnek nyomja.
Nagy nehezen de elengedtem, majd végignézve magamon.. hát igen. Fel kéne öltözni.
- Szerelmem.. - vakarom tarkómat zavartan. - Ide adnád a boxerem? - mutatok a sarok felé, ahova este elhajította.
Kérésemre azonnal felpattan majd elsétál a ruhadarabomért és vele együtt a többit is összeszedi majd elém helyezi.
- Siess hercegnőm. - puszil a hajamba majd kisétál az ajtón.
Nagy nehezen de talpra kényszerítettem magam majd felöltöztem. A fürdőben elintéztem a reggeli teendőimet majd lesétáltam Tae-hoz.
- Kész vagyok! - kiabáltam neki, de a nappaliban nem volt..
Körbe néztem a konyhában de ott sem volt. Hát ez meg hova lett? Rossz elő érzetem van..
Lassan körbe járkáltam...hh rohantam az egész házon de hűlt helye.. itt hagyott volna?
Ebben a pillanatban megcsapta a fülemet egy kényes nevetés.
Ooh na ne.. ajánlom neki hogy ne az legyen amire gondolok..
Lábaim erősen a földnek csapva indulok meg a bejárati ajtóhoz amit egy könnyed mozdulattal kibaszok.
És mit látnak szemeim?
Persze, hogy a kedves Kim Taehyung beszélget azzal a rámozdulós picsával. Ahhh már a nevét se tudom, nem mintha érdekelne amúgy meg.
- Taehyung! - kiabálok ki, mire mindketten rám kapják tekintetüket.
Barátom csak szélesen elmosolyodik majd kacsint felém. Még pár szót vált a lánnyal és végül elindul felém.
Ahogy elém sétál semleges arccal mérem végig.
Amikor elém ér kezeit derekamra helyezte majd szó nélkül ajkaimnak esett és úgy tolt be a házba vissza.
Gondolom sejthette hogy ez nem tetszik nekem, már mint amit láttam ezért nem is engedi hogy belekezdjek a hisztibe.
- Szeretlek. - suttogja ajkaimra majd ismét rájuk tapad. Hh hát az eszem meg áll..
- Tae.. - motyogom csókunkba. - Ezzel nem fogsz kibékíteni. - válok el tőle majd hátrébb lépek karba tett kézzel.
- Kicsim csak elköszöntünk egymástól. - lép közelebb.
- Az annyiból áll hogy szia azt csá nem tíz percig állok kint, miközben a barátom halálra aggódta már magát. - puffogok.
- Oooh.. - hatódik meg. - Aggódtál értem? Ajj tee.. - elkapja kezem majd szorosan magához húz.
- Mikor mondtam én ilyet? - motyogom magam elé, ahogy beszívom illatát.
- Fordulj meg. - utasít.
- Minek?
- Csak fordulj meg!
- Hát.. oké.. - bizonytalanul de hátat fordítottam neki mire valami hideg ért a nyakamhoz.
A területhez nyúltam és megéreztem a nyakláncomat amit tőle kaptam.
- Ha már felvettem akkor te is. Hadd lássák hogy már foglalt vagy! - kacsint felém.
- Yaah! Őrült.. - motyogom mosolyogva.
- Induljunk? - simít ki egy tincset az arcom elől.
- Ühüm. - bólogatok mire elmegy a telefonjáért még majd bezárja az összes ajtót. - Szívesen megismertem volna a szüleidet.. - gondolkodom el hangosan ahogy elindulunk a buszmegállóhoz.
- Legközelebb mindenképp bemutatlak nekik. - kezem után nyúl majd összekulcsolja azt az övével.
- És ha nem fogok nekik tetszeni?
- Ugyan már Jungkook, nekem kell, hogy tetszedjél nem nekik. - szorít kezemen. - És a szívem választott szóval erről meg én nem tehetek. - ránt vállat.
- Te normális vagy..? - suttogom magam elé majd megállok.
- M-mert?
- Ilyeneket mondasz nekem az utcán? Hát azt akarod hogy itt legyek rosszul? - kapok a szívemhez. - Tae.. olyan hatással vagy rám hogy ha még egy ilyen rohadt édes dolgot mondasz hát én abba belehalok. - mosolyodom el. Nagyon, de nagyon jól esnek a szavai.. nem tudja hogy mit képes még tenni a szívemmel.
- Mi lesz veled ha megfogom majd kérni a kezed? - nevet fel.

14. Fejezet

[Taehyung szemszöge]


Nagy nehezen de ott hagytam szerelmemet és az ajtóhoz csoszogtam.
Amint kinyitottam a fadarabot a futárral találtam szembe magam.
- Köszönöm. - átnyújtom neki a pénzt majd átveszem tőle a doboz pizzákat.
Amint elment lábammal bezártam az ajtót majd visszasétáltam a kanapéhoz.
- Éhes vagy kicsim? - a kis asztalra ami pont előttünk foglal helyet ráhelyezem az ételeket majd helyet foglalok JK-m mellett.
- Igen, de másra. - válaszolja suttogva.
Egy pillanatra megállok majd felé kapom tekintetem.
- K-komolyan? - kerekednek ki szemeim, mire beharapott ajkakkal bólogat.
Kikészít az ilyen tetteivel esküszöm..
Szélesen elmosolyodom majd lassan közelítek felé. Jobb kezemmel megsimogatom arcát majd nyelvem kidugva benedvesítem alsó ajkam, mert idő közben kiszáradt.
Kezem arcáról tarkójára téved majd úgy húzom közelebb magamhoz hogy végre megcsókolhassam.
Ajkaival szemezek amik alig pár milliméterre vannak tőlem, de még mindig nem vetem rá magam.
- Hyung~.. - szólal meg türelmetlenül. - Csókolj már meg! - szól rám szomorúan.
Nekem ennyi elég is volt.. kérésére egyből ajkaira kaptam majd egy forró csókban forrtunk össze.
Lassan felállt a kanapéról de csókunkat nem szakította meg egy percre sem.
Arcomat kezei közé vette és úgy húzott magával. Engedelmeskedtem neki szóval hagytam hogy felállítson engem is ülőhelyzetemből.
Amint maga elé állított elrugaszkodott és felugrott az ölembe.
Azonnal elkaptam kezeimmel nehogy lecsússzon vagy valami.
- Daddy... - motyogja ajkaim közé rekedtes hangon, amitől a hideg is kirázott. A megszólításán pedig nagyon meglepődtem de valahogy nagyon bejött. - Daddy.. vigyél fel a szobádba. - suttogja majd ismét ajkaimra tapad.
Kezeimet fenekére csúsztatom és úgy tartom, majd megindulok vele a lépcső felé.
A csókja most nagyon követelőző és ez nagyon bejön. Amint megindulok a lépcsőn vele egymás ajkait falva.. ezt a rohadt tökéletes pillanatunkat a csengő zavarta meg.
Most komolyan. Ki az a fasza gyerek aki meg mert zavarni minket? Áááhh.. megőrülök komolyan.
- Ne törődj vele hyung, csak velem. - puszilgatja ajkaim nyugtatás képen.
Bólintok egyet, s újra megindulnék de a csengő ismét visítani kezd.
- Najó.. - óvatosan leteszem Kook-ot a padlóra majd idegesen a hajamba túrok.
Két lépéssel már az ajtó előtt is termek majd egyből felszakítom.
- MI VAN MÁ...- és itt belém fagyott minden szavam. Egy lány állt az ajtóban, akit nagyon jól ismerek. Honnan tudta hogy itt leszek?
- Szia Tae. - vigyorodik el.
- Mina? Mit keresel itt? - kerekednek ki szemeim. - Te jó ég! De nagyra nőttél! - nevetek fel. - Gyere már beljebb. - invitálom be.


[Jungkook szemszöge]


Ezt nem hiszem el.. muszáj volt megzavarni a nagy pillanatunkat? Aish..
Amint meghallom hogy szerelmem hangosan kezdi egy vigyor keletkezik arcomra de amint átvált kedves hangnembe majd meghallok egy lány hangot majd egy nevet is és a mosoly lefagy rólam.
De ez még nem minden.. most komolyan?! Komolyan behívta a "házunkba"?! Megölöm...
- Megölelhetlek oppa? - hangja vékonyan, sőt már nyávogósan cseng fel. Hah.. még hogy oppa.. Ki engedte meg neki hogy oppának szólítsa az én Taehyung-omat? Ki lenne már ő?!
De várjunk csak! Mit is kért?! Hogy ölelje meg..?
Na ennyi elég volt.
Erre a kérdésére egyből előjöttem és hozzájuk sétáltam, majd megköszörültem a torkomat mire mindketten rám kapták tekintetüket.
- Ő kicsoda? - pillant rám majd barátomra. Még ő kérdezi? Hah..
- Ezt én is kérdezhetném. - válaszolom nem épp a legkedvesebb hangnemmel. Talán nem lenne vele semmibajom ha nem kért volna ilyet V-től és ha normálisan szólítja meg.
- Oh.. - lép mellém az említett. - Jungkook ő itt a volt legjobb lány barátom Mina. - ölel át, erre csak elmosolyodom. - Mina, ő itt Jungkook. Most ő a legeslegjobb barátom a szobatársam és padtársam is egyben. - nevet fel mire ő is elneveti magát. Már mint a kis ribizli.
Szóval..? Azok után, hogy megbeszéltük, hogy a csók óta együtt vagyunk.. azt mondja, hogy legjobb barátok lennénk? Komolyan?
Na mindegy ezt majd még szóvá teszem neki..
- Na de.. - fordul a lány felé. - Honnan tudtad, hogy itt leszek? - kérdezi izgatottan.
- Láttalak, hogy kijöttél a pizzáért. - nevet. Oooh miért nem én mentem ki érte istenem?!
- Ülj le ne csak ott állj! - mutat a kanapéra, mire a barátom mellett foglal közvetlen helyet.
Próbálkozik? Nekem nagyon úgy tűnik..
Megindultam feléjük majd errébb lökve a lábukat közéjük férkőzöm és helyet foglalok.
- Jungkook.. - szól rám barátom. Most valami rosszat tettem talán?
- Semmi baj. - legyint a kis csaj. - Már kezdtem kicsit aggódni, hogy találtál magadnak egy másik legeslegjobb lánybarátot. - vakarja tarkóját zavartan. - Bár szerintem nálam jobbat nem találtál volna. - húzza ki magát büszkén.
Fuuu te.. hogy képes két szavával felbaszni?
- Az nem olyan biztos. - nevet szerelmem.
Majd elkezdtek beszélgetni a múltról meg minden ilyen hülyeségről..
Miért érzem ismét feleslegesnek magam? Akár csak a buszon.. de nekem meg is ígérte..

- Kérsz valamit inni? Nem vagy éhes? - mutat a pizzás dobozokra V.
- Nem vagy fáradt? - szólalok meg. - Mert már ideje lenne menni. - forgatom meg szemeimet.
- Na de Kook. - simít végig karomon.
- De Tae! - pillantok felé elég mérgesen.
- Kérlek viselkedj! - pislog rám kérlelően.
Ahj... miért szeretem én őt ennyire?
- Én most.. kiugrok a mosdóba ha nem baj! - húzza el száját az egyetlen lány a társaságban.
Amint beért a mosdóba egyből Tae felé fordultam.
- Küldd el. - mondom mély hangon.
- De Kook, hogy küldhetném csak úgy el? Az tudod mekkora bunkóság? - simít végig arcomon de ellököm kezét.
- És az mekkora bunkóság, hogy pont ma ígérted meg hogy több ilyen nem lesz hogy nem foglalkozol velem?! Akkor most mi van?! - erőt véve magamon felállok, mert már ülni nem tudok olyan ideges vagyok.
- Jungkook! Kicsim.. - lép elém. - Szerelmem nyugodj meg. - simít végig arcomon. - Ne féltékenykedj. - elém hajol majd pár rövid csókot ajkaimra nyom.
- De Tae.. - sóhajtok fel szomorúan. - Veled akarok lenni.. kettesben. - görbítem le ajkaimat, hátha ezzel meghatom.
- Itt vagyok! - kiált ki nekünk.
- Szeretlek! - suttogja hozzám még barátom majd helyet foglal ismét eredeti helyén.
A csajszi ismét mellette foglal helyet majd megint hegyi beszédekbe kezdenek.. miért érzem azt hogy ez pontosan olyan mint mikor Hope-val beszél? Aish..
Random elvettem az egyik dobozt majd neki láttam az evésnek. Miatta nem fogok éhezni..
- És nem akarsz itt tanulni inkább? Nem kéne legalább kolisnak lenned! - ül közelebb szerelmem felé.
Ne közelítsen mert kanapéval együtt kivágom engem nem érdekel hogy lány..
- Tökéletes szobatársam van szóval örülök is neki, hogy kolis lettem. - felém fordul majd rám kacsint.
- Oh vagy úgy. - vakarja kínosan tarkóját. Van is miért..
És ismét beszélgetésbe kezdtek..
Felsóhajtottam majd felfelé vettem az irányt egyenesen a lépcső tetejéig onnan pedig V szobájába.


[Taehyung szemszöge]


Még mondta volna a magáét de megállítottam.
- Ne haragudj de fáradt vagyok, szóval.. - húzom el számat. Rettentően hiányzik JK mellőlem és egy percig nem bírom tovább nélküle.
- Persze, megértelek! - nevet fel. - Akkor szia Tae. - int majd kikísérve őt az ajtóig kilép azon.
Istenem végre... azt hittem már leszédíti a fejem.
- Kicsim! - kiabálok fel neki.
Pár perc szöszmötölés után lecsoszog a lépcsőn.
- Elment? - néz körbe meglepetten. - Azt hittem már itt fog éjszakázni is. - forgatja meg szemét mire elnevetem magam.
- Ne haragudj rám.. - lépek hozzá óvatosan. - Azért mondtam azt hogy a legjobb barátom vagy mert még nem beszéltük meg, hogy hozzuk nyilvánosságra vagy még ne. Nélküled nem döntök. - Fejemet a homlokának döntöm.
- Ne jöjjön többet a közeledbe.. - mormogja mire felnevetek.
- Miért ne?
- Te az enyém vagy! - csap vállba. - És oppa mi? Hh.. - háborodik fel majd karjait nyakam köré összefonja.
- Umm.. engem csak te szólíthatsz oppának. - összeérintem orrunkat.
- Mhm.. az én oppám.. - suttog mély hangon majd ajkait végig húzza az enyémen.
- Mondd még egyszer.. - beharapom alsó ajkam majd lehajolva elé felveszem az ölembe, ahogy az előbb mielőtt megzavartak volna minket.
- Oppa.. - válaszol kérésemre vigyorogva.
Amint kimondja azt az egy szót ajkaim az övének nyomva csókolom meg.
Lábaim el is indulnak a lépcső felé, azon keresztül a szobámba.
Csak az ágy előtt megállok de nem teszem még rá csak tartom az ölemben.
Csókjaink néha-néha csattannak ahogy elválunk egymástól majd ismét megtalálják azok egymást.
- Hol tartottunk? - kérdezem vigyorogva majd ismét ajkai után kapok.
Az ágy felé fordulok majd lassan elfektetem rajta, én pedig fölötte helyezkedem el.
- Ah.. Tae.. - csókol ajkaimra ismét. - Annyira imádom a csókjaidat. - válaszolni se enged mert ajkamra tapadt.
Kezeit feje fölött összefogtam és úgy folytattam csókolózásunkat..
Hogy lehet valaki ennyire függője egy csóknak? Vagy személynek? De komolyan.. szerintem én már nem is tudnám nélküle elképzelni az életem.
Nyelvemet végig simítom alsó ajkán mire leengedi állát ezzel bejutást adva szájába.
Ízlelő szervemet azonnal betuszkolom majd végig simítok vele nyelvén mire táncba hívják egymást.
Pár perc múlva muszáj elválnom tőle, mivel levegőt kell vennem.
Szemeimmel alaposan végig mérem amit látok és rohadtul tetszik, ki is rázta tőlem a hideg.
Nyakához hajolok majd egy ponton megállapodva szívni kezdem a területet mire hangosan felsóhajt.
Hajamba vezeti ujjait és erősen meghúzza a tincseim mire nyakába morranok.
- Taeh.. - sóhajt fel lehunyt szemekkel.
- Jungkookh.. - ajkaira hajolok, de csak addig amíg egy csókot nem lehelek rá, majd vissza helyezkedem nyakához.
- Jelölj meg TaeTae. - beharapja alsó ajkát.
Kérésén elmosolyodom majd óvatosan ráharaptam a területre majd megszívtam többször is egymás után, egyre erősödő szívásokkal..
- Ah.. - mélyen hajamba túr majd fejem jobban nyakához szorítja.
- Jungkook.. - válok el a folttól, ami nekem köszönhető.
- Taeh..?
- Ne adj ki több ilyen erotikus hangot mert megőrjítesz. - mormogom mély hangon majd ismét ajkait veszem célba.
- Hyung.. - sóhajt ajkain közé.
- Hm? - mormogom mikor lentebb jőve állát lepem el puszijaimmal.
- Ugye tudod hogy ki kell békítened? - lábait összekulcsolja derekam körül.
- M-miért? - lepődök meg. Miről beszél?
- Hát, hogy nem küldted el hamarabb ezt a libát. - mormogja dühösen, mire csak felnevetek,
- Rendben van. - nevetek tovább majd ismét kisebb csókokkal lepem el édes ajkait.
- Szóval... - harapja be alsó ajkát, mire kérdőn pillantok felé. - Szóval oppa is akar engem? - szemei égetik az enyémet. Ezzel azt akarta mondani, hogy akar engem? Már mint úgy kérdezte hogy "oppa is" ahh megőrjít, komolyan.
Csípőmet óvatosan leejtem és hozzányomom, így érezheti mennyire is akarom.
- Szerinted? - kérdezem vigyorogva.
- Oh igen...oppa már nagyon akar engem. - kuncog fel, amitől teljesen kicsinál.
Felhúzom ülő helyzetbe majd magamat is, de ő csak értetlenül mered rám majd észbe kap és az ölemben foglal helyet.
Lejjebb hajol majd ajkaimat kezdi kényeztetni puhaságaival.
Kezeimmel csípőjére fogok majd feljebb ültetem magamon.
- U-uhh.. - sóhajt fel. - Oppa nagyon kemény alattam ahh.. - felsóhajt majd felemeli magát és újra helyet foglal ölemben, ezzel is csak engem akar jobban begerjeszteni miközben fejét óvatosan hátra dönti.
Ami sikerül is neki tulajdonképpen..
Kezeimmel megragadom pólója széleit majd egy mozdulattal eltávolítom róla.
Így előttem van fedetlen felsőteste. A látványa miatt muszáj volt beharapnom az alsó ajkam.
Óvatosan elfektetem ismét az ágyon majd magamról is lekapom a felesleges felsőt.
Nadrágom gombjához nyúlnék de megállok egy percre.
- Szeretnéd te? - pillantok fel rá mire heves bólogatásba kezd.
Kezeit nadrágomhoz vezeti. Az övemet lazán kibontja majd a gombbal kezd el játszadozni. Valahogy nem tudja kigombolni és keze "véletlenül" az érzékeny pontomhoz nyomódik.
Minden egyes érintését sóhajtással jeleztem.
Nagy nehezen de kigombolta majd lehúzta rólam ami a sarokban landolt most már.
- Te jössz. - mosolyodik el majd felemeli csípőjét hogy könnyebb dolgom legyen.
Ahogy látom már ő sem bír nagyon magával..
Miután kigomboltam gombját, nadrágját az enyém után küldtem.
Most már itt fekszik alattam egy szál boxerben. Nekem végem.. hogy nézhet ki ilyen jól a teste is? Ahh fiatalabb mint én de jobb hasa van..
Kezeimmel végigsimítok kockáin mire felsóhajt..
- Tetszik? - megnyalja alsó ajkát.
- Túlságosan is. - görbítem le ajkaimat.
Két ujjam a boxerembe akasztom majd lassan eltávolítom magamról és valahol a szoba padlóján landol.
Jungkook ahogy meglátja méretemet nagyot nyel.
- Biztos, hogy akarod kicsim? - hajolok felé majd ajkait halmozom el, amit annyira imádok.
- Tae! Szétfogok már durranni.. - morran rám mire elnevetem magam.
- Türelmetlen.. - forgatom meg szemeimet majd lerántom páromról az utolsó zavaró tényezőjét.
Hát.. ő sem panaszkodhat a méretével kapcsolatban mit ne mondjak...
- De.. nincs nálam.. - torpanok meg majd ijedten felé nézek. - Nincs nálam koton. - húzom el számat.
- Nem érdekel.. - húz közelebb. - Úgy is téged akartalak érezni..
- De.. nem akarom, hogy fájjon. - húzom el számat.
- Nem fog! - nevet fel halkan. - Ne aggódj értem. - simít végig arcomon.
- De ez így nem lesz jó neked. - aggódom.
- Tae.. meggondoltad magad? - dől fel lassan. - Már nem akarod? - húzza magára zavartan a takarót.