5. Fejezet

[Taehyung OPV]



- Hát te? Nem alszol? - Kérdezem meglepődve. Mikor kelhetett fel? Bár ahogy az arcát elnézem nem is olyan régen..
- Ugye nem hagysz itt? - Pillant felém szomorúan. Aish ez a gyerek.. Most mit tegyek? Ha elhanyagolom a többieket akkor berágnak rám és azt nem szeretném. De JK-t sem akarom magára hagyni.
- Muszáj lesz.. - Húzom el számat.
- De V nemár.. - Dől fel kicsit idegesen.
- Ahj Jungkook ne hisztizz kérlek szépen! - Nézek szemeibe.
- Én nem is hisztizek! - Puffog jobbra balra.
- Akkor még is mit csinálsz? - Értetlenkedek.
- Én csak veled akartam lenni, de úgy látszik, hogy már az is baj. - Keresztbe fonja karjait térdét pedig felhúzza.
- Nem, egyáltalán nem baj, csak Hoseok hiányol, érted. - Simítok végig hátán.
Nem mondd semmit és nem is reagál az érintésemre.
- Vagy ha gondolod jöhetsz velem. - Ajánlom fel neki az ötletem.
- Nem köszi.. - Szólal meg halkan. - Nem akarlak titeket zavarni és a barátságotokat se akarom tönkre tenni. - Néz egy pillanatra szemeimbe majd elfordul.
- Nem zavarsz süti. - Közelebb hajolok majd fejemet az övéhez koppintom majd visszahajolok.
- Menjél csak. - Mosolyog rám. Most komolyan mondja?
- Komolyan? - Kérdezem meglepve.
- Persze. - Nevet fel. Elővettem telefonom és írtam is Hobinak hogy mehetünk. Felhúztam cipőmet és az ajtóhoz sétáltam, de amikor kiakartam nyitni még utánam szólt.
- Tényleg mindig mellettem leszel és vigyázol rám. - Nevet fel cinikusan.
- Ahhh.. - Fordulok vissza mérgembe. - Jungkook megőrjítesz.. - Sóhajtok fel. - Miért nem engedsz el? - Kérdezem mérgesen mire ártatlan pillantásokat küld felém.
- Ne! - Szólok rá miközben rámutatok mutató ujjammal. - Ne nézz így rám!
- Miért, hogy nézek rád hyung? - Értetlenkedik.
Megráztam fejem majd szétterültem ágyamon.
- Tudod mit? - Dörzsölöm meg szemeim. - Nem megyek sehova, úgy jó lesz? - Nézek rá.
- Azt csinálsz amit akarsz, ez a te életed éljed ahogy te szeretnéd. - Fordít hátat nekem.



[Jungkook OPV]



Most komolyan.. nem is ismerem őt akkor én minek menjen? Ha ő menni akar akkor menjen én nem bánom már..
De ahogy látom sikerült meggyőznöm. Oké megértem, hogy ma nem beszélt a barátaival de könyörgöm.. nekem is szükségem van rá! És mindjárt sötétedik, hova engedjem így el?
Aigoo, hogy nem tud megérteni.
- Ne durcizz már Kook. - Nem is durcizok, miről beszél?
Nem válaszoltam rá semmit csak magam elő meredtem. Miért nem hagyom elmenni?
Talán félek hogy J-Hope elveszi tőlem? Már mint, hogy ők jóba vannak ugye és akkor Tae nem foglalkozna többet velem.. Aish én és a gondolataim.
Valami pötyögtetést hallottam majd Tae megszólalt. Hátrafordultam és láttam, hogy telefonon beszél valakivel. Aha.. szóval nem megy el, de akkor telefonon beszélgetnek.
Csendben hallgattam, hogy milyen jókat nevet Tae.
Teljesen belemerült a beszélgetésbe ahogy ellátom és hallom.
Felálltam és a szekrényemhez léptem, kivettem egy pólót és egy boxert majd bementem a fürdőbe.
Megengedtem a vizet a zuhanyzóba majd ledobáltam magamról minden egyes ruhadarabot.
Beálltam a jó meleg víz alá és neki álltam hajat mosni.
Idehallom Tae nevetését.. ezek szerint még mindig beszélgetnek. Hát ezt nem hiszem el.. Miről lehet eddig dumálni de most komolyan?!
Amint végeztem megszárítottam a hajam majd felkaptam a póló-boxer kombinációmat.
A következő célpontom a konyha volt. Itt eszembe jutott, hogy nem is olyan rég még elvágtam az ujjam ő pedig sietett a segítségemre.. még gyógypuszit is kaptam rá.
Erre a gondolatomra csak elmosolyodtam majd csináltam magamnak és Tae-nak is szendvicset.
Ez olyan Kookie-féle szendvics ami annyiból állt, hogy minden ami itthon volt beledobáltam.
Azaz paradicsom, paprika, hagyma, sajt, majonéz, ketchup, mustár, pizzaszósz, uborka, sonka stb..
Majd kivettem a tejet és megmelegítettem és csináltam egy kis kakaót.
Ekkor Taehyung ismét felnevetett. Megráztam a fejemet majd ráhelyeztem a finomságokat egy tálcára és a szobánkba vittem.
Mikor letettem V ágyára, érdeklődve figyelte a tálcát majd lassan pillantott felém.
Helyet foglaltam ágyán törökülésben majd nekiláttam az elpusztításának.
Ekkor egy kézfej végigsimított a fél arcomon egyből Tae-ra kaptam tekintetem ő csak édesen mosolygott rám majd elvette az ő részét és tömte is magába amit vigyorogva néztem végig.
A kakaó láttán kicsit felvisított mire a telefon túli személy hangosan felnevetett.
Meddig akarnak még beszélgetni?
Amikor elfogyasztottuk amit készítettem elvittem a tálcát és el is mosogattam, hogy később ezzel ne keljen bajlódni.
Amint visszatértem Tae még mindig boldogan beszélgetett. Oké ez már túlzás én azt mondom. Mint két tini kislány akik kibeszélik az egész életüket esküszöm..
Befeküdtem ágyamba majd próbáltam elaludni de nem ment.. és nem is igazán tudtam V nevetései miatt amik akaratlanul is mosolygásra késztettek.
- Sokáig fog még tartani..? - Kérdeztem unottan.
- Uh neharagudj süti.. - Pillant rám majd halkabban kezd el beszélgetni.
Komolyan mi a fasz történhetett egy rohadt nap alatt??
Össze-vissza forgolódom az ágyamban de csak nem jön álom a szememre.
Felsóhajtottam majd nagy nehezen felálltam majd Tae ágyához csoszogtam, mire ő kérdőn pillantott rám.
Már épp szólásra nyitná a száját de én megelőzöm.
- Meg ne szólalj. - Mondom kicsit durván majd befeküdtem mellé hátat fordítva neki.
Majd hátranyúltam kezéért és hajamba helyeztem.
Várt egy-két percet majd lassan elkezdte simogatni a fejbőrömet amitől kirázott a hideg.
Már azt hittem hogy abbahagyta a beszélgetést mikor ismét felnevetett de ezúttal már sokkal halkabban.



[Taehyung OPV]


Nem tudom mi ütött Jungkookba de mintha zavarta volna hogy beszélek Hoseokkal. Vagy lehet csak bemesélem neki.. vagy tényleg túl hangos voltam. Aish..
Nem sok kellett neki hogy a kezem által elaludjon mire mosoly kúszott az arcomra. Kezdi megszokni, hogy akkor tud elaludni ha közben simogatom a fejét.
Gyorsan elköszöntem J-hope-tól mert holnap nem akarok hulla lenni, majd JK felé fordulva álomra hunytam szemeim.


Reggel nagy nehezen de felkeltem ébresztőmre. Amint kinyitottam szemeim észrevettem hogy Jungkook sehol..
Hol lehet?
Erőt vettem magamon majd körbejártam a kis "lakásunkat" de sehol se volt..
A táskája sincs itt.. elment volna nélkülem? Aish.. amilyen gyorsan csak tudtam lefürödtem, megszárítottam a hajam majd felöltöztem és hátamra dobva táskám indultam meg tesi órára.
Első óra tesi.. és ami a legrosszabb, hogy csak tegnapig volt érvényes a felmentésem, szóval ma már kötelező nekem is átöltözni..
Amikor beléptem a fiú öltözőbe valaki egyből rám vetette magát..
- Hobi nyugodj le. - Nevettem el magam. Majd megütötte a fülemet Jungkook nevetése. Bárhonnan felismerném.
Felé pillantottam és ahogy elnéztem elég jól szórakozott.. Jimin társaságában.
Mikor lettek ezek ilyen jóba?
Lassan Jungkookhoz sétáltam és karjánál fogva arrébb húztam, aki csak kérdő pillantásokkal illetett.
- Nélkülem jöttél el? - Kérdezem szomorúan.
- Azt hittem nem fogsz jönni.. - Ránt vállat
- Miért ne jöttem volna? - Értetlenkedek.
- Hát sokáig beszélgettél a barátoddal, azt gondoltam reggelre el leszel ájulva és akkor majd kiveszel egy szabadnapot. - Ismétli meg előző mozdulatát.
Fura nekem.. éppen megszólalnék mikor valaki átkarol.
- Megyünk V? - Néz rám Hoseok.
Jungkookra pillantok aki egy olyan "hát ezt nem hiszem el" mosollyal pillant rám majd megrázza a fejét és kikerülve engem megy ki.
J-Hope-ot kikerülve futok Jungkook után.
- Jungkook várj meg~ - Szólok utána, de nem reagál rá semmit. - Sütim kérlek.. - Mondom halkabban mire megtorpan. Ezt persze meghallod mi?
- Igen? - Fordul meg, mire én odaérek és elé állva magamhoz ölelem. - T-tae? Még is m-mit csinálsz? - Remeg meg hangja. Gondolom meglepte ez a kis cselekvésem, de engem is nem csak őt.
- Ne haragudj rám.. - Mondom bűnbánóan. - Több ilyen nem fordul elő, hogy nem foglalkozok veled, rendben? - Tolom el vállánál fogva hogy szemeibe tudjak nézni.
- Én nem haragszom.
- Akkor a szemembe néznél.. - Szem forgatva fordulok el.
- Csak..aish Taee~ ez olyan.. olyan bonyolult.. - Sóhajt fel.
- Tudod mit? Ezt inkább majd megbeszéljük otthon. - Ajánlom fel mire csak elvigyorodik. - Most..mi az? - Értetlenkedik.
- Jó hallani a szádból, azt a szót hogy otthon. - Ezen a kijelentésén csak elmosolyodom.
- Gyerekek! Most kivételesen mivel első óra testnevelés ezért a lányok bent játszanak a fiúk pedig egy kör futás után focizhatnak! - Adta ki a parancsot a tesitanár.
A lányok bementek játszani mi meg mehettünk ki az udvarra..
- Aish.. annyira nincs kedvem futni.. majd megfagyok.. - Mormog halkan JK.
- Gyere a hátamra! - Guggolok le elé, mire értetlenül néz rám.
- Siess már! - Nevetek fel arcát látva majd észbe kap és hátamra mászik.
Felkapom, térdhajlatánál megtartom hogy le ne essen, miközben ő átöleli nyakamat és futásnak is eredtem.
Már majd nem a célnál voltunk mikor kezdtem kifáradni.
- Nekem nehogy most add fel Kim Taehyung! - Próbált valamilyen szinten "buzdítani".
De sajnos nem jött össze.. egyre lassabban szedtem a lábamat.
- Aish.. - Sóhajt fel.
- Sajnálom.. - Motyogom bűnbánóan.
- Semmibaj. - Majd annyit érzek hogy hajamba puszil amitől lefagyok.
Jól éreztem? Próbáltam normálisan le reagálni így erőt kaptam és legelsőnek értem be vele együtt.
- Naaa~ Mondtam én hogy menni fog! - Nevet fel.
- Alien, leszünk egy csapatban? - Sétál mellém Hobi.
- Hát öhm... - Vakarom fejemet gondolkodva. Majd megérzem, hogy Jungkook le akar csúszni a hátamról. Gondolom elakar menekülni.
- Sajnálom J-Hope de én most nem játszok. - Jelentem ki. többet nem kérdez csak vállat ránt.
- Akkor semmi. - Nevet fel, majd visszament a többiekhez.
- Nem játszol hyung? - Kérdezi meglepve JK.
- Most inkább veled lennék. - Mosolyog rám.
- Úgy érted, hooogy..?
- Hogy szökjünk el óráról, és menjünk el valahova. - Mondom ki egyszerűen. - Na, Benne vagy? - Kérdezem miközben benedvesítem alsó ajkam ami időközben kiszáradt.
Erre a mozdulatomra csak alsó ajkába harapott.
- Benne vagyok. - Bólogatott. - De innen le nem szállok! - Céloz arra, hogy végig vigyem a hátamon.
- Na meg mit nem! - Nevetek fel cinikusan.
- Nem-e? - Kérdez vissza tök komoly hangnemmel majd szorosabban öleli át nyakamat és lábait szorosan összekulcsolja derekam körül, amitől még a hideg is kiráz.